Pesti Srácok

A gyönge jelöltek miatt alacsony az érdeklődés az elnökválasztás iránt Franciaországban

A gyönge jelöltek miatt alacsony az érdeklődés az elnökválasztás iránt Franciaországban

A gyönge elnökjelöltek miatt alacsony az érdeklődés az elnökválasztás iránt Franciaországban – írta a hét végén a Le Monde című francia balliberális lapban az Ipsos közvéleménykutató intézet megbízott igazgatója, aki szerint az élmezőnyben a szociálliberális Emmanuel Macron jelenlegi elnök és Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke áll.

Az Ipsos megbízott igazgatója, Brice Teinturier, aki egyben politikai elemző is, hangsúlyozta: felméréseik szerint a választók nagyon kritikusak a jelöltekkel.

– állapította meg a szakember, leszögezve, hogy ez az imázs nagyon is lassan alakul.

PestiSracok facebook image

Gyenge teljesítmény

A szakember több tanulságot vont le ebből. Mindenekelőtt azt, hogy a franciáknak nincs kedvező képük a potenciális jelöltekről, a képességeikről, a javaslataikról, legyen szó akár a valódi változásokra, akár az emberek igazi gondjainak megértésére, akár Franciaország külföldi imázsának javítására vonatkozó elképzeléseikről, illetve javaslataikról. Teljesítményüket politikai elemző – a felmérések alapján – tízpontos skálán 2,4-5,0 pontra értékelte, és ezt kevésnek tartotta a sikerességhez. A másik tanulság Teinturier szerint az, hogy sok jelöltnek még a saját pártcsaládján belül sincs nagy támogatottsága. Három jelölt esetében továbbra is magas a támogatottság: Macront az általa létrehozott párt, a Köztársaság Lendületben (LRM) hívei 6,4-8,4 pontra értékelik, Marine Le Pent a Nemzeti Tömörüléséi (RN) 6,8-8,3 pontra, a radikális baloldali Lázadó Franciaország (LFI) támogatói pedig jelöltjük, Jean-Luc Mélenchon munkásságát 6,2-8,0 pontra minősítik.

Az Ipsos igazgatója úgy vélte, a vezető politikusoknak nehéz elnyerniük a pártcsaládjuk bizalmát. Mint az intézet közvélemény-kutatása kimutatta: ez a helyzet Bruno Retailleau-val, a jobboldali Köztársaságiak (LR) potenciális jelöltjével (4,4-4,8 p), Anne Hidalgóval a Szocialista Pártban (PS, 4,9-5,3 pont) és Yannick Jadot-val a Zöldek (EELV, 5,5-6,8) körében.

Brice Teinturier hangsúlyozta: Marine Le Pen az a potenciális jelölt, aki a franciák szemében a legtöbb változást kívánja megvalósítani (4,9 pont) és megérti az emberek problémáit, az elnöki tekintélyt illetően viszont Le Pent megelőzi Macron. Az elemző megjegyezte: a felmérések szerint gyakorló államfőként Macron tűnik alkalmasabb elnöknek (5,0 pont), ő nyújtja a megkérdezettek szerint a legjobb képet Franciaországról külföldön (4,8) és még mindig változtatni akar a dolgokon (4,3), bár nehezen érti meg a franciákat (3,2) és ő is ad aggodalomra okot (4,9).

Az Ipsos vezetője arra a következtetésre jutott, hogy – a franciákat jelenleg leginkább aggasztó koronavírus-járvány miatt is – 2022-ben a lehetséges elnökjelöltek kevés lelkesedést váltanak ki. Teinturier alacsonynak ítélte a várható választási részvételt, s úgy vélte, hogy Emmanuel Macron és Marine Le Pen lesz a két esélyes.

Forrás: MTI; fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.