Kevesebb rendőri erőszak és több gyilkosság – Ezt érte el eddig a BLM-mozgalom

A kutatást Travis Campbell, a Massachusettsi Egyetem PhD-hallgatója végezte, aki egyelőre csak előzetes eredményeket hozott nyilvánosságra, a tanulmány tehát még nem esett át tudományos lektoráláson. Fontos azt is hozzátenni, hogy a 2014 és 2019 közötti időszakra fókuszált, a George Floyd halála nyomán kirobbant tavalyi Black Lives Matter-zavargások hatásait nem vizsgálta, ezekkel kapcsolatban ugyanis nem áll még rendelkezésre minden releváns adat. Szakértők szerint azonban Campbell eredményei hihetőek, illeszkednek az eddigi kutatások által felvázolt trendekbe. Campbell több mint 1600 BLM-tüntetést vizsgált meg, amelyek összesen nagyjából 350 ezer embert mozgósítottak. Azokon a településeken, ahol sor került BLM-tiltakozásra, 15-20 százalékkal csökkent a halállal végződő rendőri intézkedések száma (ez mintegy 300-zal kevesebb esetet jelent), ugyanakkor a gyilkosságoké 10 százalékkal nőtt. Mit jelent ez? A „BLM-városokban” 1-6000-rel több gyilkosság történt, mint amennyi várható lett volna, ha ezek a városok azon települések trendjét követik, ahol nem voltak tüntetések – összegzi a publicisztikában írtakat a Mandiner.

A cikk felhívja figyelmet: a tüntetések hatásainak vizsgálata nem egyszerű, mivel a kutatók igencsak bizonytalan adatokra támaszkodhatnak. A rendőri emberölésekkel kapcsolatban például nem létezik szövetségi szintű adatbázis, és Campbell olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a helyi munkanélküliség, a 2008-as elnökválasztáson a demokrata jelöltre adott voksok aránya, enélkül ugyanis nem tudta volna elkülöníteni a BLM-tiltakozások hatását. A kutató szerint az mutatja vizsgálatának helyességét, hogy 2014-ig, tehát a New York-i Eric Garner és a fergusoni Michael Brown halála kirobbantotta tüntetéssorozatig a Campbell által két kategóriába osztott településeken azonos trendek voltak megfigyelhetők – a 2014 utáni eltéréseket tehát minden bizonnyal a BLM-mozgalom hatása magyarázza. Campbell rámutat: minél nagyobb vagy gyakoribb BLM-tüntetésekre került sor egy-egy városban, annál jelentősebben esett vissza a rendőri emberölések száma. A szakértő úgy látja, három lehetséges magyarázata van ennek a visszaesésnek, s ezek nem zárják ki kölcsönösen egymást. Egyrészt egyre elterjedtebbé vált a testkamerák használata, illetve hangsúlyosabbá lett a community policing, vagyis a rendőrök és a közösségek közti személyes kötelékek kiépítése – a rendőrségek tehát reformokat vezettek be a halállal járó intézkedések visszaszorítására. A második magyarázat az lehet, hogy az állampolgárok a nagy nyilvánosságot kapó halálesetek nyomán egyre inkább tartanak a rendőrségtől, így kevesebben fordulnak hozzájuk segítségért, ezzel pedig csökken a rendőrök és a polgárok közti interakciók – így a halálesetek – száma. A harmadik magyarázat az ún. Ferguson-hatás: a fokozott médiafigyelem, az erőteljesebb számonkérés miatt a rendőrök kevésbé harciasan járnak el, csökken az előállítások száma is, főleg a kevésbé súlyos bűncselekmények (garázdaság, marihuánabirtoklás) esetében. Ezt támasztja alá Deepak Premkumar kutatása is, ami szerint a rendőri emberölések után általánosan 7 százalékkal csökken az előállítások száma, az említett „jelentéktelenebb” bűncselekmények esetében 23 százalékos is lehet ez a visszaesés.

Az, hogy a „BLM-településeken” miért nőtt 10 százalékkal a gyilkosság száma, Campbell szerint a két utóbbi tényező magyarázhatja – noha a cikk megfogalmazása szerint ezen a téren „spekulatívabbak” a következtetések, Campbell ugyanis a nem rendőrök által elkövetett emberölések eseteit nem vizsgálta ugyanolyan alaposan. Arra viszont Premkumar is rámutat, hogy a mediatizált rendőri emberölések után 10-17 százalékkal nőtt a gyilkosságok és a rablások száma. Lehetséges, hogy a bűncselekmények azért szaporodnak el ilyen esetek után, mert egyes polgárok nem értesítik a rendőrséget, félelemből vagy haragból nem működnek velük együtt, illetve vitáikat az igazságszolgáltatási rendszeren kívül rendezik le, mivel a „rendszer” elveszítette legitimitását a szemükben. Ebből a feltevésből az adódna, hogy csökken a bejelentett kevésbé súlyos bűncselekmények száma – ezt igazolja is Campbell vizsgálata, ami 8,4 százalékos visszaesést mutat ki a vagyon elleni bűncselekmények terén. A hipotézist gyengíti viszont a harvardi PhD-hallgató, Michael Zoorob kutatása, ami szerint a rendőri brutalitás nem csökkenti a lakosság együttműködési hajlandóságát a rendőrséggel, nem ritkulnak a bejelentések. A másik magyarázat az, hogy maguk a demoralizált rendfenntartók lépnek kevésbé kapcsolatba a civilekkel, ennek nyomán nő a bűnözés. Ennek fokmérője lehet, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetében milyen arányban történik vádemelés – vagyis a rendőrség mennyi erőfeszítést tesz a kisebb horderejű bűnügyek felfejtésére. Campbell szerint ezen bűncselekmények terén 5,5 százalékkal kevesebb vádemelésre került sor.

A Vox kiemeli: Campbell kutatásából is az derül ki, hogy a Black Lives Matter-tiltakozások gyilkosságszaporító hatása nem tartós, a statisztikák szerint néhány évig jelentkezik. Ne felejtsük el azonban: Campbell nem vizsgálta a 2020-as adatokat, márpedig a Black Lives Matter-mozgalom égisze alatt tavaly soha nem látott méretű tiltakozások-zavargások dúlták fel az amerikai mindennapokat. És 2020 volt az az év, amikor az előző esztendőhöz képest a valaha volt legnagyobb mértékben (21 százalékkal) nőtt a gyilkosságok száma országszerte – noha a gyilkossági ráta így is 40 százalékkal elmaradt a kilencvenes évekbeli rekordszinttől.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane