Pesti Srácok

Együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetem és a Pfizer

Együttműködési megállapodást írt alá  a Semmelweis Egyetem és a Pfizer

A gyógyszeripari kutatás-fejlesztés elősegítése érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Semmelweis Egyetem (SE) és a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. – közölték az aláíró felek közleményben csütörtökön az MTI-vel. A klinikai kutatás terén kialakított együttműködés fokozza a Semmelweis Egyetem kutatási és fejlesztési kapacitását, hozzájárul a klinikai gyógyszervizsgálatok számának növeléséhez – írták. A közlés szerint a Pfizer nemzetközi, INSPIRE (Investigator Networks, Site Partnerships and Infrastructure for Research Excellence) klinikai vizsgálóhely minősítésének köszönhetően a Semmelweis Egyetem a világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került, így még több innovatív vizsgálati programba kapcsolódhat be, amelyek elősegíthetik a betegek gyógyulását, a hazai szakemberek és az egészségügyi ellátás fejlődését.

A Pfizer a közleményében azt írta, világszerte folynak humán klinikai vizsgálatok a gyógyszerfejlesztési kutatások rendkívül hosszú folyamatának legfontosabb állomásaként, azonban az erőforrások azokra az országokra összpontosulnak leginkább, ahol a klinikai kutatások rendszere előrehaladott és megfelelő minőségű. Döntő tényező a megbízható, kiváló minőségű kutatási helyek száma is, ahol a szükséges szakértelem is rendelkezésre áll. A közlemény idézi Vereckei Pétert, a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, büszke a SE-vel kötött megállapodásra, és azon dolgoznak, hogy az egyetem és Magyarország továbbra is megőrizze előkelő helyét a nemzetközi klinikai vizsgálatokban. Hozzátette, Magyarország folyamatosan az első tíz ország között szerepel az elindított klinikai kutatások számát tekintve azon országok között, ahol a Pfizer működik. 2014 és 2018 között a vállalat 16,4 milliárd forintot költött Magyarországon klinikai kutatásokra, 2019-ben 1,239 milliárd forint értékben vették igénybe hazai szakemberek és intézmények kutatási szolgáltatásait új terápiás eljárások és gyógyszerek kifejlesztését célzó kutatásaikban. Bató Zoltán, a Pfizer klinikai vizsgálatokért felelős szakembere elmondta, a vállalat különféle betegségcsoportokban az elmúlt öt évben már több mint húsz klinikai vizsgálatot folytatott le a Semmelweis Egyetem bevonásával, a mostani megállapodással pedig tovább erősödik ez az együttműködés.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, az egyetem szakmai felkészültségének és nemzetközi elismertségének bizonyítéka, hogy az intézmény a világ legkiválóbb klinikai vizsgálatokat végző kutatóhelyei közé került. Kiemelte, az egyetemen 2020-ban 134 új klinikai vizsgálat indult, és a most megkötött együttműködésnek köszönhetően jelentősen emelkedhet ezek száma a következő években. Ez hozzájárul az intézmény kutatási teljesítményének növekedéséhez is, ezáltal újabb lendületes lépés afelé, hogy a Semmelweis Egyetem a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye és Európa öt legjobb gyógyító egyeteme közé kerüljön – tette hozzá. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes azt mondta: a felsőoktatási rangsorokban elért eredményekben meghatározó szerepe van a kutatás-fejlesztés és innováció (kfi) területének, és a Semmelweis Egyetem stratégiai célkitűzése az egyetemen folyó tudományos tevékenység minőségének, hatékonyságának, volumenének és bevételt termelő képességének növelése. Ennek érdekében új rendszert alakít ki az egyetem a kfi terület támogatására, amely keretében a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó tevékenységeket is összehangolják. Az innovációs teljesítmény növelésében emellett kulcsszerepet játszanak az ipar és az egyetemi, tudományos szféra közötti együttműködések is, amire jó példa a mostani megállapodás – emelte ki.

Forrás: MTI ; Fotó: semmelweis.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)