Elhunyt Jankovics Marcell
Életének nyolcvanadik évében elhunyt Jankovics Marcell, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, a nemzet művésze, rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész – közölte az MMA szombaton az MTI-vel.
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál. Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – olvasható az MMA méltatásában. Jankovics Marcell vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt, akinek munkássága páratlanul sokszínű és szerteágazó. Életműve meghatározó része marad a magyar kultúrának – tartalmazza a közlemény.
Régész vagy építész szeretett volna lenni
A nullahategy.hu összeállításából kiderül, hogy Jankovics Marcell szépapja, Meszlényi Jenő Kossuth Lajos sógora, Komárom térparancsnoka, nagyapja író, egyben a 19. század egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették. A férfit a börtönből 1956-ban Darvas Iván csapata szabadította ki, ekkorra azonban egészségi állapota már súlyosan megromlott. A Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett Jankovics Marcell régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba ázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit. 1965-től önálló rendezőként működött, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. Kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal későbbi művészetére jellemzővé vált. A magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Ő eklektikusnak vallotta magát, a 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájában például színről színre stílust váltott. A százhatvan perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be, a világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját.
A Fehérlófia bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé
1975-ben Oscar-díjra jelölték a Sisyphus című filmjéért, 1977-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat kapta a Küzdők című alkotása, a Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben meghívásra az Egyesült Államokban dolgozott egy Disney-produkcióban. A rendszerváltás után, 1996 és 2007 között a kft.-ként működő Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt. Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők művéből, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit is. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, az induláskor kurátorként, szóvivőként, a tv műsortanácsa elnökeként működött közre. Belekóstolt a színházi munkába is: 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját.
Képes bibliai történetek
Emlékiratainak első része 2008-ban Lékiratok címmel jelent meg, ebben gyermekkorától a Pannónia Rajzfilmstúdióba kerüléséig írja le életét. Az első kiadás megjelenése után a stúdió egyik korábbi, pártállami vezetője beperelte, rágalmazásért és a könyveket bezúzták, a némileg átdolgozott változat 2014-ben látott napvilágot. 2015-ben Pécsen Ami az életműből kimaradt címmel rendeztek kiállítást azokból a képeiből, amelyek a Biblia mintegy 30 jelenetét, festett háttereit, figuraterveit, egyebek mellett forgatókönyveit mutatta be.
Az Akadémiai Kiadó könyv formájában jelentette meg a Képes bibliai történeteket. Az alkotó még az 1980-as évek elején kapott felkérést egy televíziós sorozatként vetíthető animációs Biblia-film elkészítésére, a tervezett 26×26 részből végül 1 epizód és 2 előzetes készült el. Az Akadémiai Kiadó az elkészült grafikai anyagot (7 képes forgatókönyvet és a hozzá tartozó figuraterveket) dolgozta fel könyv formájában, amelyhez mellékeli az elkészül filmeket DVD-n. A könyv különlegességnek számít a Szentírás és az animációs filmkészítés után érdeklődő közönség számára is. Jankovics Marcell 1998 és 2002 között, majd 2010-2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011-től három évig a testület elnökségében működött, 2014-től az akadémia alelnöke. A Magyar Művelődési Társaságnak 1998 és 2014 között volt elnöke.
Szinte az összes magyar szakmai és állami elismerést megkapta, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes művész, 2007-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést és a Magyar Örökség díjat 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát. 2009-ben megkapta a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját. Szakmai elismeréseinek száma negyvennél is több, de annak idején sem az Oscar-gálára, sem a cannes-i filmfesztiválra nem mehetett ki, az utóbbin a rangos diplomát más vette át helyette, neki csak utólag, egy félreeső irodában adták át.
Forrás: nullahategy.hu; MTI; Fotó:MTI/Balogh Zoltán
