Pesti Srácok

A nemzeti konzultáció a társadalmi egyeztetés legsikeresebb műfajává nőtte ki magát

A nemzeti konzultáció a társadalmi egyeztetés legsikeresebb műfajává nőtte ki magát

A kormány 2010 óta rendszeresen alkalmazza két országgyűlési választás között a nemzeti konzultációt, mint politikai egyeztetési lehetőséget. A konzultációk révén a kormányzat számos stratégiai, hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdésben kérte már ki a választók véleményét – mint például a migráció, az Alaptörvény, vagy éppen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések – és cselekedett a válaszoknak, vagyis a választói akaratnak megfelelően. A nemzeti konzultáció mára nem csupán hazánkban, de számos európai országban – így például Franciaországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban – sikeresen alkalmazott politikai egyeztetési műfaj.

A Századvég elemzéséből kiderül, hogy a nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig, hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció, mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. Az ellenzéki politikusok mellett a média és a civil társadalom képviselői is kifejtik véleményüket a konzultáció kérdéseiben, így ezek a vélemények is beépülnek a döntések előkészítésébe. A kormányzati elgondolás, ami a konzultáció hátterében áll, elsősorban a demokratikus vita és legitimitás fontossága, vagyis annak felismerése és alkalmazása, hogy a jelentős és hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdéseket közösen kell eldönteni és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kormányzati cselekvés minden konzultációt követően a választók akaratának megfelelő volt. A járvány alatt hazánkban ezért sem voltak tömeges és erőszakos tüntetések, mint más országokban. A nemzeti konzultáció intézményét hiába érték és érik folyamatosan baloldali támadások, a kitöltők magas számából egyértelműen látszik, az egyeztetési műfaj társadalmi támogatottsága töretlenül erős.

Más országokban is divat konzultálni a néppel fajsúlyos kérdésekben

A konzultáció, mint politikai egyeztetési műfaj működőképességét mutatja, hogy mára már több országban – ha kisebb módosításokkal is, de – alkalmazzák. Így például Franciaországban legutóbb idén tartottak konzultációt az ápolók bérfejlesztéséről, az Egyesült Királyságban pedig szintén egy konzultáció során megkérdezték az emberek véleményét a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban, de Írországban is most indul egy konzultáció a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia kidolgozása kapcsán. Miközben Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiak véleményét és a Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörte asztaláról, a magyar kormány immáron tíz alkalommal kérdezte meg a magyarok véleményét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Századvég, Fotó: Facebook.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)