Pesti Srácok

A nemzeti konzultáció a társadalmi egyeztetés legsikeresebb műfajává nőtte ki magát

A nemzeti konzultáció a társadalmi egyeztetés legsikeresebb műfajává nőtte ki magát

A kormány 2010 óta rendszeresen alkalmazza két országgyűlési választás között a nemzeti konzultációt, mint politikai egyeztetési lehetőséget. A konzultációk révén a kormányzat számos stratégiai, hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdésben kérte már ki a választók véleményét – mint például a migráció, az Alaptörvény, vagy éppen a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések – és cselekedett a válaszoknak, vagyis a választói akaratnak megfelelően. A nemzeti konzultáció mára nem csupán hazánkban, de számos európai országban – így például Franciaországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban – sikeresen alkalmazott politikai egyeztetési műfaj.

A Századvég elemzéséből kiderül, hogy a nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig, hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció, mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. Az ellenzéki politikusok mellett a média és a civil társadalom képviselői is kifejtik véleményüket a konzultáció kérdéseiben, így ezek a vélemények is beépülnek a döntések előkészítésébe. A kormányzati elgondolás, ami a konzultáció hátterében áll, elsősorban a demokratikus vita és legitimitás fontossága, vagyis annak felismerése és alkalmazása, hogy a jelentős és hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdéseket közösen kell eldönteni és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kormányzati cselekvés minden konzultációt követően a választók akaratának megfelelő volt. A járvány alatt hazánkban ezért sem voltak tömeges és erőszakos tüntetések, mint más országokban. A nemzeti konzultáció intézményét hiába érték és érik folyamatosan baloldali támadások, a kitöltők magas számából egyértelműen látszik, az egyeztetési műfaj társadalmi támogatottsága töretlenül erős.

Más országokban is divat konzultálni a néppel fajsúlyos kérdésekben

A konzultáció, mint politikai egyeztetési műfaj működőképességét mutatja, hogy mára már több országban – ha kisebb módosításokkal is, de – alkalmazzák. Így például Franciaországban legutóbb idén tartottak konzultációt az ápolók bérfejlesztéséről, az Egyesült Királyságban pedig szintén egy konzultáció során megkérdezték az emberek véleményét a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban, de Írországban is most indul egy konzultáció a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia kidolgozása kapcsán. Miközben Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiak véleményét és a Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörte asztaláról, a magyar kormány immáron tíz alkalommal kérdezte meg a magyarok véleményét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Századvég, Fotó: Facebook.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.