Szeptemberben Budapestre érkezik Delbos-Corfield, a magyar jogállami ügyek raportőre
Interjút adott a Klubrádiónak Gwendoline Delbos-Corfield. Akinek nem olyan ismerős ez a név, annak eláruljuk: az a francia raportőr, aki Judith Sargentini Brüsszelből való távozása után a magyar jogállamisági ügyekkel foglalkozik. Delbos-Corfield elpanaszolta a magyar rádiónak, hogy nem lehetett jelen a magyar és lengyel jogállami vizsgálat második meghallgatásán, hiába kérte a parlament a részvétel lehetővé tételét.
Kérelmeket nyújtottam be, civil szervezetek részvételének az igényeit is bejelentve, de nem vezetett eredményre eddig semmilyen próbálkozásunk. A finn soros elnökség idején annyit sikerült elérnünk, hogy a meghallgatás előtt gyakorlatilag egy órával össze tudtak szervezni egy hivatalos reggelit, ahol volt némi lehetőségünk tájékozódni az ügyben. Ennek is már két éve. A portugál elnökség visszautasította erre vonatkozó kérelmünket – jegyezte meg a raportőr. Egy másik kérdésre kiderült: a francia politikus nem is tudott információt szerezni a zárt ajtók mögött elhangzottakról. Delbos-Corfieldet felháborítja, hogy hivatalosan gyakorlatilag csak a sajtótájékoztatón elhangzottakra hagyatkozhatnak, ami szerinte teljes mértékben abszurd.
Elvárnánk azt is, hogy ha már nem lehetünk jelen, akkor adjanak ki hivatalos közleményt is az ügy állapotáról és a várható menetrendről. Sőt, elvárnám azt is, hogy ők maguk is megfogalmazzanak olyan ajánlásokat, amelyek a mi munkánkat segítik, és amelyeken együtt is dolgozhatnánk. Az, hogy kisebb csoportokban, zárt ajtók mögött vitatkoznak, nem segíti az ügyet előrevinni. Ezért van az, hogy gyakran nem is hatékonyak az ilyen tárgyalások, mert nincs kapcsolat az érdekelt és az információk birtokában lévő érintettek között
– mondta. A francia parlamenter még Varga Judittal sem beszélt, és kiderült: a magyar kormányt bármilyen hivatalos formában képviselő ember sem kereste még meg. Remélem, most szeptemberben, amikor a parlamenti delegáció keretében Magyarországra fogok látogatni, mint raportőr, akkor lesz módomban találkozni a kormány képviselőivel is – jelentette ki bizakodóan Delbos-Corfield, aki többedmagával, 10-15 ember társaságában érkezik majd fővárosunkba, és elmondása szerint találkozni fog kormányoldali civilekkel, valamint a kormánypárti és a független sajtóval is. A politikust meglepte hogy épp az LMBTQ-ellenes törvény váltotta ki ezt a hatalmas visszhangot. Pedig korábban is annyi minden történt, amit el lehetett volna hasonlóképpen ítélni, és semmi nem történt. Most pedig elítélően megszólalt Ursula von der Leyen, csaknem minden uniós pártcsalád – ideértve még az Európai Néppártot is –, és külön-külön országok is tiltakoztak. Mindez azt bizonyítja, nem tudnak minket többé becsapni. Amikor a riporter Szijjártó Péter érvelését hozta fel – miszerint a törvényt a gyerekek nevelése érdekében fogadták el – Delbos-Corfield úgy reagált, hogy őszintén állítja mindenki, hogy az az érvelés, amit a kormány előad, nem védi meg a gyerekeket, mindeközben megbélyegzi a szivárványközösségeket. Nem beszélve arról, hogy alapvető emberi jogokat sért a törvény. Pont. Azt látjuk, hogy a magyar kormány most már nem képes irányítani a saját narratíváját. Kicsúszott a kezéből – tette hozzá, majd megemlítette, lehet, hogy Magyarországon hat a kormány érvelése, de hogy külföldön semmit nem ér, az jól látszik. A beszélgetés utolsó felében szóba került a 7-es cikkely szerinti eljárás lehetséges jövője is. Delbos-Corfield szerint ha jól alakulnak a dolgok, – ő várakozáson felülinek nevezte a soros elnök Szlovénia hozzáállását – akkor lesz még egy harmadik meghallgatás. Utána begyűjtjük a tagállamok javaslatait a jogállami helyzet értékeléséről és szankcionálásáról, és következzen a szavazás. Többségi szavazati eredménynek kell születnie – ismertette.
Arra a kérdésre, miszerint meglesz-e a négyötödös többség, úgy felelt: jelen pillanatban nem, de nem is most kell meglennie.
Szerintem a tagállamok már egymást is győzködik, és egyre nagyobb bátorságot tapasztalok egyre több ország részéről. Persze ez már nem az én feladatom onnantól kezdve, hanem a tanácsé. A javaslatok begyűjtése azonban igen. Valószínűleg az első eset lesz, hogy az Európai Tanács kijelenti, nem az európai jogi normák szerint működteti a rendszert a kormány, és ez a gyakorlat nem folytatható. A harmadik meghallgatás után ismét a soros elnökség elé kerül majd a magyar jogállam ügye. Ez pedig már a francia elnökség mandátuma lesz
– vázolja fel a lehetséges forgatókönyvet a francia raportőr, aki hozzáteszi: kitartóan dolgozik azon, hogy a célt elérje, hogy a jogállam helyreálljon Magyarországon. Delbos-Corfield az interjú végén elmondja: nem tapasztalta, hogy a magyar kormány megváltoztatta volna viselkedését vagy politikáját annak érdekében, hogy a fent említett forgatókönyvet elkerülje.
Semmilyen változás a viselkedésükben. Sőt, még vehemensebben támadnak. Épp ezért kell cselekedni. És egyfolytában ismételgetni, hogy milyen jogállami kifogásaink vannak. Ez ami dolgunk és kötelességünk. Idővel, ha látja, hogy egyre kevesebben támogatják őket, talán jobb belátásra jutnak. Ám egyelőre ezeknek semmi hatásuk nincs a kormányra
– zárta az interjút a francia politikus.
Forrás: Mandiner; Fotó: Michel CHRISTEN / Gwendoline Delbos-Corfield / Facebook
