Pesti Srácok

Az amerikai ügyészség nem ellenzi Robert Kennedy gyilkosának szabadlábra helyezését

Az amerikai ügyészség nem ellenzi Robert Kennedy gyilkosának szabadlábra helyezését

Az amerikai ügyészség pénteken jelezte, hogy nem hoz fel ellenérveket, sőt, ez az első eset, hogy a vádhatóság képviselője nincs jelen azon a meghallgatáson, amelyen a Robert F. Kennedy szenátort, az 1968-as elnökválasztási kampány egyik demokrata jelöltaspiránsát meggyilkoló Sirhan Sirhan feltételes szabadlábra helyezéséről döntenek.

George Gascon Los Angeles-i kerületi ügyész, aki saját bevallása szerint dicsőítette a Kennedy családot, és másoknál is jobban megrendülve gyászolta Robert F. Kennedy szenátort, a meghallgatás előtt kijelentette: kiáll azon meggyőződése mellett, hogy a vádhatóság nem játszhat szerepet annak eldöntésében, hogy egyes rabokat elengednek-e vagy sem. Mint azt korábban az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a döntést jobb meghagyni a kaliforniai kegyelmi bizottságnak, amely felméri, hogy Sirhan biztonságosan szabadlábra helyezhető-e.

Az amerikai hatóságok eddig 15 alkalommal utasították el az 53 éve rácsok mögé került, palesztin származású Sirhan Sirhan szabadlábra helyezését. A most 77 esztendős Sirhant egy San Diego melletti büntetés-végrehajtási intézetben tartják fogva. A gyilkosságot követő évben, 1969-ben halálra ítélték, de büntetését 1972-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták, miután Kaliforniában megszüntették a halálbüntetést. A palesztin születésű Sirhan családjával 1956-ban települt át az Egyesült Államokba. Egykori vallomása szerint Kennedynek az 1967-es, hatnapos arab–izraeli háború során tett kijelentései miatt határozta el magát merényletre, amelyet a Los Angeles-i Ambassador Hotelben követett el 1968. június 5-én. Sirhan akkor 24 éves volt. A legutóbbi, 2016-os meghallgatásán azonban immár sokadszorra azt vallotta, hogy nem emlékszik a gyilkosságra, és csak az azt megelőző történéseket tudja felidézni. A kegyelmi testületnek akkor azt mondta: ha szabadlábra kerül, abban reménykedik, kitoloncolják Jordániába, vagy esetleg engedélyezik számára, hogy testvérével élhessen a kaliforniai Pasadenában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/UPI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.