Pesti Srácok

További tíz egyetem csatlakozik augusztustól a modellváltó intézmények közé

További tíz egyetem csatlakozik augusztustól a modellváltó intézmények közé

A kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Az egyetemek versenyképességének erősítésével a magyar fiatalok képzésének színvonala, Magyarország innovációs teljesítménye nő. Augusztus elsejével ennek érdekében összesen már huszonegy intézmény működik az új modellben, alapítványi fenntartásban.

A már korábban modellváltott tíz egyetemhez 2021. augusztus 1-ével csatlakozik a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyar Hírlapnak eljuttatott sajtóközleményéből. A világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésére, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerül az Eszterházy Károly Egyetem.

Az Országgyűlés idén áprilisban döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartói jogait közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adja át. Az átalakulás az intézményi működés rugalmasságát növeli, így a jövőben az intézményeket fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják közvetlenül vagy az általuk fenntartott intézmények útján a közfeladatok magas színvonalú ellátását. A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a változó gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez. A több erőforrás, a vonzóbb munkavállalói helyzet, a teljesítmény alapú előmenetel, a jobb infrastruktúra, a magasabb követelmények vezetnek majd el a minőség javulásához. A magyar egyetemek előrébb léphetnek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. 2021 szeptembertől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul modellváltó intézményben.

Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: MTVA/Branstetter Sándor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.