Pesti Srácok

További tíz egyetem csatlakozik augusztustól a modellváltó intézmények közé

További tíz egyetem csatlakozik augusztustól a modellváltó intézmények közé

A kormány elkötelezett abban, hogy a hazai felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét érdekeltté tegye a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények felmutatásában. Az egyetemek versenyképességének erősítésével a magyar fiatalok képzésének színvonala, Magyarország innovációs teljesítménye nő. Augusztus elsejével ennek érdekében összesen már huszonegy intézmény működik az új modellben, alapítványi fenntartásban.

A már korábban modellváltott tíz egyetemhez 2021. augusztus 1-ével csatlakozik a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyar Hírlapnak eljuttatott sajtóközleményéből. A világhírű borvidéken, külföldi példák alapján megalapítják a kiemelten szőlészettel-borászattal foglalkozó első hazai felsőoktatási intézményt, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet. Szintén szenátusi kezdeményezésére, a történelmi hagyományoknak megfelelően az Egri Főegyházmegye fenntartásába kerül az Eszterházy Károly Egyetem.

Az Országgyűlés idén áprilisban döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények fenntartói jogait közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adja át. Az átalakulás az intézményi működés rugalmasságát növeli, így a jövőben az intézményeket fenntartó alapítványok a mindenkori kormányzattól független, magánjogi formában biztosítják közvetlenül vagy az általuk fenntartott intézmények útján a közfeladatok magas színvonalú ellátását. A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak a változó gazdasági igényekre. A modellváltó egyetemek a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaiként biztosíthatják a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és Magyarország versenyképességének növeléséhez. A több erőforrás, a vonzóbb munkavállalói helyzet, a teljesítmény alapú előmenetel, a jobb infrastruktúra, a magasabb követelmények vezetnek majd el a minőség javulásához. A magyar egyetemek előrébb léphetnek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. 2021 szeptembertől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul modellváltó intézményben.

Forrás: Magyar Hírlap; Fotó: MTVA/Branstetter Sándor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)