Pesti Srácok

Varga Judit: egy reformkori hagyomány éled újjá Balatonfüreden

Varga Judit: egy reformkori hagyomány éled újjá Balatonfüreden

Százkilencvenhatodik alkalommal rendezték meg Balatonfüreden az éves Anna-bált. A rendezvény megnyitóján Varga Judit igazságügyi miniszter is felszólalt a rendezvényt Magyarország legékesebb gyöngyszemének nevezve.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a 196 éve tartó hagyomány néha megtört, például 1916-ban az I. világháború miatt, és tavaly sem rendezhették meg a bált a koronavírus-járvány miatt. Varga Judit a kormány nevében köszönetet mondott mindenkinek, akik azért tettek, hogy átvészeljük a járványidőszakot. Porga Gyula, Balatonfüred kulturális testvérvárosa, Veszprém polgármestere a két város kapcsolatát méltatva kiemelte: az Európa Kulturális Fővárosa programot Veszprém nem egyedül, hanem a régióval közösen rendezi. Az a gazdag történelmi tradíció, amelynek a térségben meg kell felelni, arra is kötelez, hogy ne elégedjünk meg annak megőrzésével, amit az elődeink felépítettek, hanem mindig tegyünk is hozzá – hívta fel a figyelmet a veszprémi polgármester. Bóka István, Balatonfüred polgármestere úgy fogalmazott: nem csak "Anna örök", hanem az Anna-bál is az, még akkor is, ha tavaly a járvány miatt nem tudták megszervezni a rendezvényt. Nagy lehetőségnek nevezte, hogy Veszprém nemcsak Balatonfüredet, hanem az egész Balaton régiót is bevonta az Európa kulturális fővárosa programba. Bóka István reményét fejezte ki, hogy a Petőfi-bicentenáriumnak is kiemelt rendezvénye lesz az Anna-bál.

Az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában a házigazda leányának tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es szabadságharc aradi tábornok-vértanúja lett. Emlékére 2003 óta minden évben átadják az őt ábrázoló herendi porcelán huszárszobrot egy olyan embernek, aki sokat tett és tesz Balatonfüred kultúrájáért, szellemi életéért.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.