Pesti Srácok

Már francia politikusok is az Európai Uniót ekézik

Már francia politikusok is az Európai Uniót ekézik

Már csak hónapok vannak hátra a francia köztársasági elnöki választásokig, a politikusok azonban rákaptak az Európai Unió bírálására. Teszik mindezt egy a közelmúltban született, és az EU jogi gerincét kikezdő lengyel alkotmánybírósági határozat tartalmán felbuzdulva. Az Európai Bizottság nyilvánvalóvá tette, hogy az uniós jog elsőbbséggel bír a nemzeti jog felett, ideértve az alkotmányokat is. Ha ennek ellentéte a politikai ortodoxia részévé válik egy az uniós projekt szempontjából kulcsfontosságú tagállamban, az komoly kérdéseket vethet fel az EU jövőjét illetően. Ilyen kulcsfontosságú tagállamnak számít Franciaország is - emlékeztet a Mandiner a Politico újságcikke alapján.

A francia elnöki székért indulva Barnier már Franciaország jogi szuverenitásának visszanyeréséről, egészen pontosan arról beszél, hogy Franciaországot többé nem szabadna kitenni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteknek. Hasonlóképpen korlátozná a nem EU-s keretek között működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) eljárási jogosultságát is. Érdekesség, hogy Brexit-főtárgyalóként az EJEB jelentőségét sem győzte hangsúlyozni a szigetország viszonyában. Sokáig úgy tűnt, hogy Barnier javaslata nem másra vonatkozna, mint Franciaország felmentésére az alól, hogy teljesítse azt, amelyre az EU Bírósága és az Európa Tanács kötelezi. A politikus ezt később annyiban árnyalta, hogy valójában nem teljes függetlenedést kíván, pusztán egy alkotmányos pajzsot hozna létre a francia jogrendszer és az Európai Unió Bírósága között, és ezt is főleg az EU-ba irányuló bevándorlás tekintetében. Sőt, időközben – írja a Mandiner a POLITICO – a politikus jogi szuverenitásról szóló elképzeléseit megerősítő tweetjét is eltávolította.

A republikánusok jelöltje, Xavier Bertrand a francia alkotmányt azzal egészítené ki, hogy abban külön „mechanizmus védje Franciaország legfőbb érdekeit). Hasonló javaslattal állt elő párttársa, Eric Ciotti is. Utóbbi politikus egyébként augusztus végén hangoztatta, hogy a francia alkotmány szövegének részévé tenné a nemzet zsidó-keresztény gyökereire való hivatkozást. E törekvésének Twitteren is hangot adott, amelyet a Valeurs Actuelles kommentált. Ciotti úgy véli, hogy Franciaországnak kötelessége védeni saját civilizációját.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta a politikus. Emmanuel Macron kormánya élesen ellenzi a lengyel fórum döntését, s az Európai Unió elleni támadásként értelmezi azt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az újraválasztása készülő, egyre inkább jobbra sodródó francia elnök is mintha egyre karakteresebb patrióta szólamokat hangoztatna. Legutóbbi zászlóshajó-projektje az az egyébként Donald Trump retorikáját idéző program, amelynek révén Macron lényegében újraiparosítaná Franciaországot. A törekvéseket kísérő politikai kommunikációból az süt, hogy Macron sem feltétlenül főként Európai Unióban gondolkozik, hanem egy szuverén Franciaország építésében érdekelt.

A Politico-cikk szerint a francia polgárok mindössze 36 százaléka bízik az Európai Unióban; ez az adat EU-szerte a legalacsonyabbnak számít, 13 százalékponttal az átlag alatt – áll az Eurobarometer egyik legutóbbi kutatásában. Elemzők szerint ehhez a retorikához társul az is, hogy a francia népesség egyre nagyobb része érzi úgy, hogy Franciaország elveszítette egykori hatalmát és dicsőségét. A francia emberek egy része szerint a presztízs csak akkor nyerhető vissza, ha Franciaország különösen a migráció tekintetében függetlenedik az EU-tól, miközben az Amerikai Egyesült Államoktól is távolságot tart.

– idézi a POLITICO Tara Varmát, az European Council on Foreign Relations párizsi irodájának vezetőjét.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.