Pesti Srácok

Már francia politikusok is az Európai Uniót ekézik

Már francia politikusok is az Európai Uniót ekézik

Már csak hónapok vannak hátra a francia köztársasági elnöki választásokig, a politikusok azonban rákaptak az Európai Unió bírálására. Teszik mindezt egy a közelmúltban született, és az EU jogi gerincét kikezdő lengyel alkotmánybírósági határozat tartalmán felbuzdulva. Az Európai Bizottság nyilvánvalóvá tette, hogy az uniós jog elsőbbséggel bír a nemzeti jog felett, ideértve az alkotmányokat is. Ha ennek ellentéte a politikai ortodoxia részévé válik egy az uniós projekt szempontjából kulcsfontosságú tagállamban, az komoly kérdéseket vethet fel az EU jövőjét illetően. Ilyen kulcsfontosságú tagállamnak számít Franciaország is - emlékeztet a Mandiner a Politico újságcikke alapján.

A francia elnöki székért indulva Barnier már Franciaország jogi szuverenitásának visszanyeréséről, egészen pontosan arról beszél, hogy Franciaországot többé nem szabadna kitenni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteknek. Hasonlóképpen korlátozná a nem EU-s keretek között működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) eljárási jogosultságát is. Érdekesség, hogy Brexit-főtárgyalóként az EJEB jelentőségét sem győzte hangsúlyozni a szigetország viszonyában. Sokáig úgy tűnt, hogy Barnier javaslata nem másra vonatkozna, mint Franciaország felmentésére az alól, hogy teljesítse azt, amelyre az EU Bírósága és az Európa Tanács kötelezi. A politikus ezt később annyiban árnyalta, hogy valójában nem teljes függetlenedést kíván, pusztán egy alkotmányos pajzsot hozna létre a francia jogrendszer és az Európai Unió Bírósága között, és ezt is főleg az EU-ba irányuló bevándorlás tekintetében. Sőt, időközben – írja a Mandiner a POLITICO – a politikus jogi szuverenitásról szóló elképzeléseit megerősítő tweetjét is eltávolította.

A republikánusok jelöltje, Xavier Bertrand a francia alkotmányt azzal egészítené ki, hogy abban külön „mechanizmus védje Franciaország legfőbb érdekeit). Hasonló javaslattal állt elő párttársa, Eric Ciotti is. Utóbbi politikus egyébként augusztus végén hangoztatta, hogy a francia alkotmány szövegének részévé tenné a nemzet zsidó-keresztény gyökereire való hivatkozást. E törekvésének Twitteren is hangot adott, amelyet a Valeurs Actuelles kommentált. Ciotti úgy véli, hogy Franciaországnak kötelessége védeni saját civilizációját.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta a politikus. Emmanuel Macron kormánya élesen ellenzi a lengyel fórum döntését, s az Európai Unió elleni támadásként értelmezi azt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az újraválasztása készülő, egyre inkább jobbra sodródó francia elnök is mintha egyre karakteresebb patrióta szólamokat hangoztatna. Legutóbbi zászlóshajó-projektje az az egyébként Donald Trump retorikáját idéző program, amelynek révén Macron lényegében újraiparosítaná Franciaországot. A törekvéseket kísérő politikai kommunikációból az süt, hogy Macron sem feltétlenül főként Európai Unióban gondolkozik, hanem egy szuverén Franciaország építésében érdekelt.

A Politico-cikk szerint a francia polgárok mindössze 36 százaléka bízik az Európai Unióban; ez az adat EU-szerte a legalacsonyabbnak számít, 13 százalékponttal az átlag alatt – áll az Eurobarometer egyik legutóbbi kutatásában. Elemzők szerint ehhez a retorikához társul az is, hogy a francia népesség egyre nagyobb része érzi úgy, hogy Franciaország elveszítette egykori hatalmát és dicsőségét. A francia emberek egy része szerint a presztízs csak akkor nyerhető vissza, ha Franciaország különösen a migráció tekintetében függetlenedik az EU-tól, miközben az Amerikai Egyesült Államoktól is távolságot tart.

– idézi a POLITICO Tara Varmát, az European Council on Foreign Relations párizsi irodájának vezetőjét.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.