Pesti Srácok

Már francia politikusok is az Európai Uniót ekézik

Már francia politikusok is az Európai Uniót ekézik

Már csak hónapok vannak hátra a francia köztársasági elnöki választásokig, a politikusok azonban rákaptak az Európai Unió bírálására. Teszik mindezt egy a közelmúltban született, és az EU jogi gerincét kikezdő lengyel alkotmánybírósági határozat tartalmán felbuzdulva. Az Európai Bizottság nyilvánvalóvá tette, hogy az uniós jog elsőbbséggel bír a nemzeti jog felett, ideértve az alkotmányokat is. Ha ennek ellentéte a politikai ortodoxia részévé válik egy az uniós projekt szempontjából kulcsfontosságú tagállamban, az komoly kérdéseket vethet fel az EU jövőjét illetően. Ilyen kulcsfontosságú tagállamnak számít Franciaország is - emlékeztet a Mandiner a Politico újságcikke alapján.

A francia elnöki székért indulva Barnier már Franciaország jogi szuverenitásának visszanyeréséről, egészen pontosan arról beszél, hogy Franciaországot többé nem szabadna kitenni az Európai Unió Bírósága által hozott ítéleteknek. Hasonlóképpen korlátozná a nem EU-s keretek között működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) eljárási jogosultságát is. Érdekesség, hogy Brexit-főtárgyalóként az EJEB jelentőségét sem győzte hangsúlyozni a szigetország viszonyában. Sokáig úgy tűnt, hogy Barnier javaslata nem másra vonatkozna, mint Franciaország felmentésére az alól, hogy teljesítse azt, amelyre az EU Bírósága és az Európa Tanács kötelezi. A politikus ezt később annyiban árnyalta, hogy valójában nem teljes függetlenedést kíván, pusztán egy alkotmányos pajzsot hozna létre a francia jogrendszer és az Európai Unió Bírósága között, és ezt is főleg az EU-ba irányuló bevándorlás tekintetében. Sőt, időközben – írja a Mandiner a POLITICO – a politikus jogi szuverenitásról szóló elképzeléseit megerősítő tweetjét is eltávolította.

A republikánusok jelöltje, Xavier Bertrand a francia alkotmányt azzal egészítené ki, hogy abban külön „mechanizmus védje Franciaország legfőbb érdekeit). Hasonló javaslattal állt elő párttársa, Eric Ciotti is. Utóbbi politikus egyébként augusztus végén hangoztatta, hogy a francia alkotmány szövegének részévé tenné a nemzet zsidó-keresztény gyökereire való hivatkozást. E törekvésének Twitteren is hangot adott, amelyet a Valeurs Actuelles kommentált. Ciotti úgy véli, hogy Franciaországnak kötelessége védeni saját civilizációját.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta a politikus. Emmanuel Macron kormánya élesen ellenzi a lengyel fórum döntését, s az Európai Unió elleni támadásként értelmezi azt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az újraválasztása készülő, egyre inkább jobbra sodródó francia elnök is mintha egyre karakteresebb patrióta szólamokat hangoztatna. Legutóbbi zászlóshajó-projektje az az egyébként Donald Trump retorikáját idéző program, amelynek révén Macron lényegében újraiparosítaná Franciaországot. A törekvéseket kísérő politikai kommunikációból az süt, hogy Macron sem feltétlenül főként Európai Unióban gondolkozik, hanem egy szuverén Franciaország építésében érdekelt.

A Politico-cikk szerint a francia polgárok mindössze 36 százaléka bízik az Európai Unióban; ez az adat EU-szerte a legalacsonyabbnak számít, 13 százalékponttal az átlag alatt – áll az Eurobarometer egyik legutóbbi kutatásában. Elemzők szerint ehhez a retorikához társul az is, hogy a francia népesség egyre nagyobb része érzi úgy, hogy Franciaország elveszítette egykori hatalmát és dicsőségét. A francia emberek egy része szerint a presztízs csak akkor nyerhető vissza, ha Franciaország különösen a migráció tekintetében függetlenedik az EU-tól, miközben az Amerikai Egyesült Államoktól is távolságot tart.

– idézi a POLITICO Tara Varmát, az European Council on Foreign Relations párizsi irodájának vezetőjét.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.