Pesti Srácok

Ezer évet vett el a gyönyörű tiszafa életéből a barbár baloldal Óbudán

Ezer évet vett el a gyönyörű tiszafa életéből a barbár baloldal Óbudán

Az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását vandál módon végzi a helyi önkormányzat. Egyik napról a másikra kivágták a tér eddigi természeti ékességét, az évtizedek óta ott növekvő tiszafát – jelentette az Index egyik olvasója, aki a pusztításról képet is készített. A baloldali önkormányzat radikálisan lecsökkentette az örökzöld életét, amely ideális körülmények között ötszáz, de akár kétezer évig is elélhet.

A portál felidézte, hogy az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását idén februárban jelentette be a helyi önkormányzat, és az azóta eltelt háromnegyed évben meg is kezdődtek a rekonstrukciós előkészületek: lebontották a hév-megállót rondító árusító bódékat, illetve kerítéssel vonták körbe a kijelölt építési területet. A Szentlélek tér Óbuda egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A felújítására 2020 augusztusában kiírt pályázatot a Minőségi Óbudáért Konzorcium nyerte meg. Pályázatuk célját úgy fogalmazták meg, hogy

Ezzel a céllal kiválóan harmonizált volna a most kivágott tiszafa életben hagyása. Ha azonban alaposan megnézzük a közterület felújításáról megjelent látványtervet, az infografikákon az őszinteség jegyében csakugyan nem szerepeltetik az ominózus tiszafát. Igen ám, de nem látszik az a hatalmas platánfa sem, amely egyelőre még mindig a hév-megállót ékesíti. A fakivágás okát firtatva az Index megkereste az Óbudai Polgármesteri Hivatalt, azt tudakolva, hogy vajon miért vágták ki a teret ékesítő tiszafát, és milyen megfontolásból nem integrálták azt a megújítandó tér szerkezetébe, hiszen a mintegy fél évszázados tiszafa a tér ékessége is lehetett volna az elkövetkező évszázadokban, hiszen ez a fajta fa lassan növekszik bár, de ezer évet is megélhet, ám választ nem kaptak a kérdéseikre.

PestiSracok facebook image

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) egy lassan növekvő, közepes termetű örökzöld fa, amely ötszáz, sőt, akár kétezer évet is megél. Lándzsás, sötétzöld levelei vannak, amelyek a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. Faanyaga rugalmas, jól hajlítható, ezért az ókorban, illetve a középkorban úgynevezett hosszúíjak készítésére használták. Manapság főleg dísznövénynek ültetik.

Forrás/fotó: Index

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)