Pesti Srácok

Ezer évet vett el a gyönyörű tiszafa életéből a barbár baloldal Óbudán

Ezer évet vett el a gyönyörű tiszafa életéből a barbár baloldal Óbudán

Az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását vandál módon végzi a helyi önkormányzat. Egyik napról a másikra kivágták a tér eddigi természeti ékességét, az évtizedek óta ott növekvő tiszafát – jelentette az Index egyik olvasója, aki a pusztításról képet is készített. A baloldali önkormányzat radikálisan lecsökkentette az örökzöld életét, amely ideális körülmények között ötszáz, de akár kétezer évig is elélhet.

A portál felidézte, hogy az óbudai Szentlélek tér és környéke felújítását idén februárban jelentette be a helyi önkormányzat, és az azóta eltelt háromnegyed évben meg is kezdődtek a rekonstrukciós előkészületek: lebontották a hév-megállót rondító árusító bódékat, illetve kerítéssel vonták körbe a kijelölt építési területet. A Szentlélek tér Óbuda egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A felújítására 2020 augusztusában kiírt pályázatot a Minőségi Óbudáért Konzorcium nyerte meg. Pályázatuk célját úgy fogalmazták meg, hogy

Ezzel a céllal kiválóan harmonizált volna a most kivágott tiszafa életben hagyása. Ha azonban alaposan megnézzük a közterület felújításáról megjelent látványtervet, az infografikákon az őszinteség jegyében csakugyan nem szerepeltetik az ominózus tiszafát. Igen ám, de nem látszik az a hatalmas platánfa sem, amely egyelőre még mindig a hév-megállót ékesíti. A fakivágás okát firtatva az Index megkereste az Óbudai Polgármesteri Hivatalt, azt tudakolva, hogy vajon miért vágták ki a teret ékesítő tiszafát, és milyen megfontolásból nem integrálták azt a megújítandó tér szerkezetébe, hiszen a mintegy fél évszázados tiszafa a tér ékessége is lehetett volna az elkövetkező évszázadokban, hiszen ez a fajta fa lassan növekszik bár, de ezer évet is megélhet, ám választ nem kaptak a kérdéseikre.

PestiSracok facebook image

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) egy lassan növekvő, közepes termetű örökzöld fa, amely ötszáz, sőt, akár kétezer évet is megél. Lándzsás, sötétzöld levelei vannak, amelyek a vezérhajtáson körkörösen, az oldalhajtáson fésűsen állnak. Faanyaga rugalmas, jól hajlítható, ezért az ókorban, illetve a középkorban úgynevezett hosszúíjak készítésére használták. Manapság főleg dísznövénynek ültetik.

Forrás/fotó: Index

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.