Pesti Srácok

Menczer: Brüsszel szerint szavazati jogot kell adni a bevándorlóknak

Menczer: Brüsszel szerint szavazati jogot kell adni a bevándorlóknak

A baloldalnak bármikor hajlandó kifogásolható módszerekhez nyúlni, hogy szavazatokat szerezzen. Erről tanúskodik az USA-ban nemrégiben elfogadott rendelet, mellyel közel egymillió illegális bevándorlónak adtak szavazati jogot a demokraták, de hasonlóra készülnek Európában is. Erről beszélt videóüzenetében Menczer Tamás, ismertetve, hogy a brüsszeli integrációs és befogadási akcióterv hetedik pontja szerint szavazati jogot kell adni a bevándorlóknak, a politikai döntéseket át kell adni nekik.

Menczer Tamás a 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai uniós bevándorlási akciótervet értékelve közölte, a hetedik pont így szól: "több bevándorló és migrációs hátterű EU-állampolgár vegyen részt konzultációs és döntéshozatali folyamatokban helyi, regionális, nemzeti és európai szinten".

hangsúlyozta az államtitkár. Menczer Tamás korábbi, hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott: a brüsszeli bevándorláspárti dokumentum ötödik pontja a lakhatásról szól, és azt mondja, hogy lakást kell biztosítani a bevándorlóknak. Azt írják ebben, hogy Brüsszel "az uniós alapok támogatásával kívánja lehetővé tenni a bevándorlók megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférését" – tette hozzá. Kiemelte: a magyar kormány ezt elutasítja, nem a bevándorlók lakáshoz jutását kívánják segíteni, hanem a magyar családokét. Kedden, szintén a közösségi oldalára feltöltött videójában az államtitkár azt mondta: a brüsszeli akcióterv hatodik pontja arról szól, hogy a bevándorlókat állampolgárként kell kezelni.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki. Menczer Tamás az EU-s integrációs és befogadási akcióterv lényegét hét pontban foglalta össze, ezek közül az első négyet már korábban ismertette a közösségi oldalán. Az első pont szerint az integrációval és befogadással kapcsolatos munkát közös elvek és értékek támasztják alá, amelyeknek irányítaniuk kell a tagállamok munkáját, a második pedig azt mondja ki, hogy a politikákat a sokszínű, nyitott társadalom igényeihez kell igazítani. A harmadik pont arról szól, hogy a migrációt meg kell szervezni, míg a negyedik szerint finanszírozni is kell azt – közölte az államtitkár.

Forrás: MTI/Facebook; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.