Pesti Srácok

Sohasem volt még ekkora értékű aranytartaléka Magyarországnak

Sohasem volt még ekkora értékű aranytartaléka Magyarországnak

A monetáris arany értéke március óta áll 4 milliárd euró felett, amikor az MNB a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát, amelynek szeptembertől ismét folyamatosan nőtt az értéke, decemberi szintje rekordot jelent. Decemberben ismét nőtt a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka: a 38,3 milliárd euróból 4,9 milliárdot tesz ki a monetáris arany – hívta fel rá a figyelmet a Világgazdaság.

Majdnem másfél milliárd euróval nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka a decemberi adatok alapján – derült ki az MNB honlapjáról. Míg november végén a nemzetközi tartalékok 36,9 milliárd eurót tettek ki, addig ez a szám 38,3 milliárdra emelkedett december 31-re, amiből 31,8 milliárd az SDR-valutakosárban levő deviza. A mutató a szeptemberi 4,5 milliárdos emelkedés után októberben és novemberben összesen 1,3 milliárddal csökkent, ám decemberben ismét növekedett.

A jegybank honlapján megjegyzi: az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.