Oroszország továbbra is várja az érdemi válaszokat, leginkább az Egyesült Államoktól
Most Oroszországon volt a sor a nagyhatalmak közti üzengetésben Ukrajna ügyében, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter igencsak magabiztos hangot ütött meg. Közlése alapján nem úgy tűnik, mintha az Egyesült Államok, illetve a NATO nagyon törné magát a háború elkerülése érdekében. Lavrov nyilatkozatába ráadásul az Európai Unió erejének kínos beárazása is belefért.
Moszkva viszontválaszt küldött Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásra – tudatta Lavrov. Az orosz diplomácia vezetője elégtelennek minősítette a kéréseikre adott válaszokat, miután a három kulcskérésük közül egyet sem teljesítettek nyugati partnereik.
- a NATO keleti terjeszkedésének leállítása
- csapásmérő eszközök telepítésének leállítása az Oroszországgal szomszédos országok területén
- a NATO katonai konfigurációjának visszatérése az 1997-es NATO-orosz alapmegállapodáshoz
Szergej Lavrov kijelentette, Oroszország nem akar vég nélküli tárgyalásokat és beszélgetéseket az Egyesült Államokkal meg a NATO-val olyan kulcskérdésekről, amelyek sürgős megoldást követelnek. Az orosz külügy vezetője azt is közölte, hogy miniszter kollégái közül senki nem válaszolt a közvetlen megkereséseire, csak Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője küldött neki egy-egy „kis papirost”.
„Ezekben azt mondják: »ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését« Ukrajna körül”
– mesélt a diplomáciai semmitmondásról Lavrov, aki tudatta, továbbra is várják az érdemi válaszokat, de már nem fognak törekedni rá, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti állásfoglalást kérjenek.
A helyét kereső, másodhegedűs Európai Unió
A nyilatkozatban az Európai Uniónak is jutott erős fricska, hiszen az orosz külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és „a helyét kereső Európai Unió” megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését. Tulajdonképpen beárazta Európát, mert azt is világossá tette, az orosz fél elsősorban az amerikai válaszra vár, mert mindenki számára világos, hogy a nyugati táborban ki játssza a főszerepet.
Európa nyomorúságos tehetetlenségét Olaf Scholz német kancellár gyorsan igyekezett is megszemélyesíteni, amikor az ukrán elnökkel tartott közös, kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta az Oroszországgal szembeni lehetséges szankciókról:
„Kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk.”
Ezután közölte, hogy készek a további tárgyalásokra, továbbá politikai és gazdasági következményekkel fenyegette meg Oroszországot arra az esetre, ha katonai támadást indítana Ukrajna ellen. A félelmetesen magabiztos fellépését azzal tette teljessé, hogy ésszerűtlennek és az Unió szemszögéből logikus ok nélkülinek nevezte az orosz csapatösszevonásokat a határ közelében.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is olyan hangnemben nyilatkozott, mint aki érti, hogy Ukrajna NATO-tagságának feszegetése túl nagy kockázat az ország számára az oroszokkal szemben, amit nem feltétlenül érdemes vállalni. Ehhez még burkoltan azt is hozzátette, hogy készek vitára bocsátani a szakadár felkelők területeinek valamilyen szintű önrendelkezését is.
Forrás: MTI/PS. Vezető kép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi