Pesti Srácok

Szerbiában is választások lesznek vasárnap

Szerbiában is választások lesznek vasárnap

Szerbiában előrehozott parlamenti választást, valamint elnökválasztást, néhány helyen pedig önkormányzati választást is tartanak vasárnap. A parlamenti választáson a 6,5 millió szavazó 19 párt és koalíció jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 250 fős belgrádi törvényhozásba, míg nyolc jelölt közül dönthet arról, hogy ki legyen Szerbia következő köztársasági elnöke. A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság érdekeit ismét a Vajdasági Magyar Szövetség fogja képviselni.

A parlamenti bejutási küszöb két évvel ezelőtt ötről három százalékra csökkent, így várhatóan a szokásosnál több jelöltlista képviselői is bekerülnek a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A két éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak. A felmérések szerint az induló 19 lista közül legfeljebb hét szerb pártnak van esélye arra, hogy bejusson a belgrádi törvényhozásba, emellett várhatóan magyar, horvát, bosnyák és albán kisebbségi képviselők is bekerülnek a parlamentbe.

Az SNS a legesélyesebb párt

A választások legnagyobb esélyese a kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS). A Faktor Plus közvélemény-kutató felmérését a Blic című napilap közölte a napokban, eszerint az SNS a szavazatok mintegy 53,6 százalékára számíthat. A második helyen népszerűségben az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért lista végezhet, amely a felmérések szerint a szavazók 13,7 százalékának a támogatását élvezi. A harmadik helyre a kisebbik kormánypártnak, a balközép Szerbiai Szocialista Pártnak van a legnagyobb esélye, amelynek támogatottsága 10,2 százalékos. Több ellenzéki párt is bejuthat a parlamentbe, erre esélye van a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó Muszáj koalíciónak (4,7 százalék), a Szerbiát ismét királysággá alakítani vágyó Remény koalíciónak (3,8 százalék), a nacionalista nézeteket valló Fogadalomtevők Szerb Pártjának (3,7 százalék), illetve az antiglobalista Szuverenistáknak (3,1 százalék).

PestiSracok facebook image

VMSZ egyedüli magyar pártként indul

A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek kilenc képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is jó eredményre számít.

A legtöbb szavazatra Vucic számíthat

A nyolc elnökjelölt közül a felmérések szerint a legtöbb szavazatra a hivatalban lévő államfő, Aleksandar Vucic számíthat, akit a voksolók körülbelül 56 százaléka támogat. Második helyen pedig a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke, az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért koalíció jelöltje, Zdravko Ponos végezhet a voksok 28,5 százalékával. Amennyiben egyik elnökjelölt sem szerzi meg a szavazatok abszoltút többségét, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét. A közvélemény-kutatások szerint várhatóan a választópolgárok 54-56 százaléka járul az urnák elé vasárnap. A legutóbbi választáson, 2020-ban nem egész 49 százalékos volt a részvétel a parlamenti választáson, míg az öt évvel ezelőtti elnökválasztás alkalmával a szavazásra jogosultak 54,36 százaléka járult az urnák elé. A választópolgárok vasárnap 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat Szerbia 8361 szavazóhelyén. A végleges eredményeket az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül hozzák nyilvánosságra, ám az első eredmények már a választás éjszakáján várhatók.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.