Pesti Srácok

Szerbiában is választások lesznek vasárnap

Szerbiában is választások lesznek vasárnap

Szerbiában előrehozott parlamenti választást, valamint elnökválasztást, néhány helyen pedig önkormányzati választást is tartanak vasárnap. A parlamenti választáson a 6,5 millió szavazó 19 párt és koalíció jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 250 fős belgrádi törvényhozásba, míg nyolc jelölt közül dönthet arról, hogy ki legyen Szerbia következő köztársasági elnöke. A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság érdekeit ismét a Vajdasági Magyar Szövetség fogja képviselni.

A parlamenti bejutási küszöb két évvel ezelőtt ötről három százalékra csökkent, így várhatóan a szokásosnál több jelöltlista képviselői is bekerülnek a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A két éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak. A felmérések szerint az induló 19 lista közül legfeljebb hét szerb pártnak van esélye arra, hogy bejusson a belgrádi törvényhozásba, emellett várhatóan magyar, horvát, bosnyák és albán kisebbségi képviselők is bekerülnek a parlamentbe.

Az SNS a legesélyesebb párt

A választások legnagyobb esélyese a kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS). A Faktor Plus közvélemény-kutató felmérését a Blic című napilap közölte a napokban, eszerint az SNS a szavazatok mintegy 53,6 százalékára számíthat. A második helyen népszerűségben az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért lista végezhet, amely a felmérések szerint a szavazók 13,7 százalékának a támogatását élvezi. A harmadik helyre a kisebbik kormánypártnak, a balközép Szerbiai Szocialista Pártnak van a legnagyobb esélye, amelynek támogatottsága 10,2 százalékos. Több ellenzéki párt is bejuthat a parlamentbe, erre esélye van a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó Muszáj koalíciónak (4,7 százalék), a Szerbiát ismét királysággá alakítani vágyó Remény koalíciónak (3,8 százalék), a nacionalista nézeteket valló Fogadalomtevők Szerb Pártjának (3,7 százalék), illetve az antiglobalista Szuverenistáknak (3,1 százalék).

PestiSracok facebook image

VMSZ egyedüli magyar pártként indul

A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek kilenc képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is jó eredményre számít.

A legtöbb szavazatra Vucic számíthat

A nyolc elnökjelölt közül a felmérések szerint a legtöbb szavazatra a hivatalban lévő államfő, Aleksandar Vucic számíthat, akit a voksolók körülbelül 56 százaléka támogat. Második helyen pedig a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke, az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért koalíció jelöltje, Zdravko Ponos végezhet a voksok 28,5 százalékával. Amennyiben egyik elnökjelölt sem szerzi meg a szavazatok abszoltút többségét, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét. A közvélemény-kutatások szerint várhatóan a választópolgárok 54-56 százaléka járul az urnák elé vasárnap. A legutóbbi választáson, 2020-ban nem egész 49 százalékos volt a részvétel a parlamenti választáson, míg az öt évvel ezelőtti elnökválasztás alkalmával a szavazásra jogosultak 54,36 százaléka járult az urnák elé. A választópolgárok vasárnap 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat Szerbia 8361 szavazóhelyén. A végleges eredményeket az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül hozzák nyilvánosságra, ám az első eredmények már a választás éjszakáján várhatók.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.