Pesti Srácok

Újra egymásnak feszülnek a tálibok és az Iszlám Állam

Újra egymásnak feszülnek a tálibok és az Iszlám Állam

Afganisztán negyedik legnagyobb városában, az ország északi részén lévő Mazar-e-Saríf városában robbanás történt egy síita mecsetben, ami a hatóságok szerint több tucatnyi áldozatot követelt, legalább huszonöten vesztették életüket. A település kórházának vezetője az AP hírügynökségnek ugyanakkor azt mondta, hogy a merényletben legalább tíz hívő halt meg, további negyven pedig megsebesült. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet a Telegram-csatornáján jelentkezett a támadás elkövetőjeként.

A szintén észak-afganisztáni Kunduzban is robbanás történt: itt tizenegyen vesztették életüket vagy sebesültek meg egy helyi egészségügyi tisztségviselő szerint. Jelezte: az áldozatok száma emelkedhet. Korábban Kabulban egy út menti bomba robbant fel, és két gyereket megsebesített. A pokolgép a főváros nyugati részén, egy főleg síiták lakta negyedben lépett működésbe. Két nappal korábban ugyanezen a területen egy iskolákat célzó robbanássorozat legalább hat embert, főleg kiskorúakat ölt meg, és 17-et megsebesített. A robbantások mögött az Iszlám Állam helyi szerve, az Iszlám Állam Horászán Tartománya állhat. A csoport az elmúlt években több mint száz merényletet követett el Afganisztánban a helyi hatóságok, a síiták, az amerikai erők és a tavaly augusztusi amerikai kivonulás után a hatalmat magukhoz ragadó tálibok ellen is.

A tálibok és az Iszlám Állam egymás halálos ellenségei: míg előbbiek pastu nacionalisták, akik a független Afganisztánért harcoltak, addig utóbbiak egy egész világra kiterjedő iszlám kalifátust akarnak létrehozni. Az Iszlám Állam propagandája szerint a tálibok nem elég kemények az „eretnek” síitákkal szemben. A tálibok azt állítják, hogy legyőzték az Iszlám Állam szélsőségeseit, de elemzők szerint továbbra is ők jelentik a legnagyobb biztonsági kihívást az új afgán kormány számára – írja a Magyar Nemzet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: AP Photo/Militant Website

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.