Pesti Srácok

Betiltanák a szivárványos zászlót Szlovákiában

Betiltanák a szivárványos zászlót Szlovákiában

Belharc robbant ki a szlovák kormánykoalíción belül, miután az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL'aNO) párt magyar nemzetiségű képviselője, Gyimesi György olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely szerint hétezer eurós bírsággal kellene büntetni azokat a személyeket, akik állami és önkormányzati épületekre szivárványos zászlót függesztenek ki.

– magyarázta Facebook-videójában Gyimesi György, aki a tervezetet azzal indokolja, hogy a különböző szexuális orientációjú közösségek zászlajának kitűzése a hivatali épületekre nincs összhangban az alkotmánnyal, ráadásul jelentősen hozzájárul a társadalom megosztásához.

PestiSracok facebook image

A javaslatot egyébként a szélsőjobboldali, Marian Kotleba nevével fémjelzett, A Mi Szlovákiánk Néppárt színeiben mandátumot szerző, azóta független Tomás Taraba képviselővel együtt terjesztette be. Az ötlet viszont nem nyerte el mindenki tetszését a kormányzó szövetségben; és nem is feltétlenül tartalma miatt. Michal Sipos, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a frakciószabályzat és a koalíciós megállapodás megsértését rótta fel. A Ma7.sk felvidéki hírportál szerint két másik párttársa szintén az egyeztetés elmaradását bírálta élesen, úgy vélték, biztosan a „magánakciójáról” volt szó.

Sőt, egyikük még azzal is odaszúrt, hogy Gyimesi Györgynek tudatosítania kellene, hogy a pozsonyi parlamentben képviselő, és nem Orbán Viktor Magyarországán. Ezután hozzátette, a javaslat felerősítheti a homofóbiát és az előítéleteket. A Bumm.sk pedig Miro Kern újságírót idézte, aki szerint múlt századi az elképzelés, és szerinte a törvénytervezet összecseng Orbán Viktor magyar miniszterelnök homofób rezsimjének politikájával, amely betiltotta az LMBTQ-propagandát. Ehhez képest Igor Matovic pénzügyminiszter, az OL'aNO elnöke védelmébe vette a javaslatot.

– nyilatkozta az eset kapcsán. Emellett ő úgy vélte, hogy a koalícióban megszokott, hogy a képviselők egyeztetés nélkül nyújtanak be törvényjavaslatokat. Bohár Dániel, a Pesti TV riportere ennek kapcsán azt írta Facebook-oldalán, Brüsszelben még baj lesz ebből

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: Facebook/Duhovy PRIDE Bratislava

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.