A konzervatívok lehetnek a mérleg nyelve a francia nemzetgyűlési választások második fordulója után
A francia politika sokáig meghatározó ereje, a konzervatív jobboldal az elmúlt évtizedben fokozatosan szorult vissza az ellenzéki szerepbe; a párt nemzetgyűlési frakciója a parlamenti választások második fordulója után várhatóan a felére zsugorodik, a jobbközép Köztársaságiak ugyanakkor a mérleg nyelvének szerepét tölthetik be Emmanuel Macron államfő második ötéves mandátuma alatt – jelentette az AFP francia hírügynökség szerdán.
A második világháború utáni francia jobboldali politikát megalapító Charles de Gaulle tábornok, köztárssági elnök politikai örökösének számító Köztársaságiak párt a nemzetgyűlési választások első fordulójában 11,3 százalékos támogatottságot ért el, így negyedik helyen végzett Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Együtt elnevezésű koalíciója, a Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali összefogás (NUPES) és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése mögött.
A konzervatívok öt évvel ezelőtt 15,77 százalékos eredményt értek el az első fordulóban, majd a második forduló után az 577 fős nemzetgyűlésben a második legnagyobb frakciót és a legjelentősebb ellenzéki csoportot alkották száz képviselővel, amely akár a felére csökkenhet a második forduló után. A konzervatívok alig 81 körzetben jutottak be a második fordulóba, az öt évvel ezelőtti háromszázhoz képest. A pártvezetés arra számít, hogy ebből legalább hatvanban tudnak győzni.
A hagyományos jobboldal visszaszorulása már az elnökválasztást is meghatározta, ahol a párt jelöltje, Valérie Pécresse alig 4,8 százalékos támogatottságot kapott az első fordulóban, ami a párt történetének legrosszabb elnökválasztási szereplése volt. A francia hírügynökség emlékeztet arra, hogy Nicolas Sarkozy volt államfő az első forduló előtt nem állt ki a saját pártja jelöltje, Valérie Pécresse mellett, a két forduló között pedig Emmanuel Macron támogatására szólított fel. A Le Monde című napilapban múlt héten a volt államfővel megjelent interjú címe: "Távol a párttársaitól, Emmanuel Macron mellett, Nicolas Sarkozy tábort vált".
Mindezek ellenére a Köztársaságiak politikai jelentősége megnőhet a következő öt évben, és Emmanuel Macron szempontjából stratégiai szerephez juthatnak. A nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában dől el ugyanis, hogy az elnöki koalíció meg tudja-e tartani az abszolút többségét a parlament alsóházában, és Emmanuel Macron szabadon végre tudja-e hajtani a programját, vagy relatív többség mellett alkalmi szövetségesekre lesz szüksége a jobboldalról a kormányzáshoz.
Frédéric Dabi, az IFOP közvélemény-kutatóintézet munkatársa az AFP-nek elmondta: relatív többség esetén a Köztársaságiak fogják eldönteni, hogy mi lesz a sorsa Macron elnökségének. Jérome Jaffré politológus a Le Figaro című napilapban elképzelhetőnek tartja, hogy a konzervatívok koalícióra lépnek majd Emmanuel Macron pártjával, és cserében az államfő ismét jobboldali miniszterelnököt nevez ki a május 20-án kinevezett Élisabeth Borne helyére, aki bár technokrata politikus, de a baloldalhoz áll közelebb. Emmanuel Macron egyébként első megválasztása után is a Köztársaságiaktól választott kormányfőt Édouard Philippe személyében, majd utóda, Jean Castex is a Köztársaságiakat hagyta ott az államfő kedvéért.
Ez a politikatörténet iróniája: a politikai családomnak nem mennek jól a dolgok, miközben szükség van a Köztársaságiakra
– jelentette ki hétfőn a jobboldali Jean-François Copé volt miniszter, aki kormányzati paktumot sürget az elnök és a konzervatívok között. Ez utóbbi javaslatot a párt Macron-ellenes vezetősége viszont visszautasítja.
Határozott, de hasznos ellenzék leszünk, amely hajlandó lesz megszavazni a jó irányba mutató reformokat, de keményen ellenezni fogja azokat, amelyek nem szolgálják az ország érdekeit
– jelentette ki Christian Jacob, a párt vezetője, aki nem támogatja az elnöki politikát. Az AFP szerint a klasszikus jobboldal álláspontja megosztott: a Köztársaságiak jobboldali szárnya szívesen kacsintgat a szuverenista jobboldali Marine Le Pen és Éric Zemmour szavazói felé, míg a mérsékeltebbnek tartott Köztársaságiak inkább támogatják Emmanuel Macron politikáját, és többen közülük át is igazoltak az elnöki pártba.
Az elnökválasztás és a nemzetgyűlési választás első fordulójának eredménye szakértők szerint tükrözi a francia politikai élet átrendeződését, amely Emmanuel Macron öt évvel ezelőtti elnökké választásával kezdődött: a hagyományos pártok jobb- és baloldalon is meggyengültek, a politikai tér pedig hárompólusúvá vált az államfő centrista koalíciója körül, az egyik oldalon a radikális baloldallal, a másikon pedig a szuverenista jobboldallal.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
