Pesti Srácok

Adókról és a diplomához szükséges nyelvvizsgáról tárgyal az Országgyűlés

Adókról és a diplomához szükséges nyelvvizsgáról tárgyal az Országgyűlés

Megkezdi az adótörvények tárgyalását szerdán az Országgyűlés, amely foglalkozik az állami vagyonnal, a felsőoktatással és az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos törvénymódosítási javaslatokkal is.

Az egyes adótörvények módosításáról a törvényjavaslatot beterjesztő Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy az adórendszerben nagy átalakításokat nem terveznek, az átalányadózást könnyítik meg, továbbá az iparűzési adóban várhatók kisebb változások. Kifejtette: az átalányadózóknak tizenkettő helyett évente csak négyszer kell majd járulékbevallást benyújtaniuk. Az iparűzési adó esetében a sávos adózást évi 25 millió forintos bevételig választhatják a kisvállalkozások; a legkisebb cégek mindössze 50 ezer forint adót fizethetnek. A törvényjavaslat a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönzi.

A képviselők tárgyalják a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítását, ami a többi között bevezetné a szociális vetítési alap elnevezést az öregségi nyugdíjminimum helyett, továbbá azt is rögzítené, hogy a szociális biztonság megteremtésében az egyénen túl a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, a karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége.

Napirenden szerepel az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosítása, amely az indoklás szerint lehetővé tenné, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló állami vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával az állam bevételei a kritikus gazdasági helyzetben növelhetőek legyenek.

PestiSracok facebook image

Nem lesz kötelező a nyelvvizsga?

Általános vita zajlik majd az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról, amely alapján a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnének arról, milyen idegen nyelvi követelményeket szabnak a diploma megszerzéséhez. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetnék be, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól – derül ki az indoklásból.

Megvitatják a képviselők a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosítását, amely alapján a jövőben hiteles tulajdonilap-másolatot lehet díjmentesen igényelni az eddigi nem hiteles tulajdonilap-másolat helyett.

Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.