Amerika szerint nem fizetett eleget Európa – A Magyarországnak járó pénz többszörösét fizettetnék ki Ukrajnának
Látványos, hogy az EU konkrétan bármit szívesebben finanszírozna, mint azokat a tagállamokat, amelyek a nyugati, liberális fősodor kánonjával szembemennek. Miközben az éppen divatos Ukrajna számára eurómilliárdokat utal át Brüsszel, addig Magyarországnak – és Lengyelországnak – az áldozati szerep jutott. A menekültek ellátásában élen járó két ország az, amelyiknek a járványt követő háborús válságban a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznie, mégis ezek az országok azok, amelyek nem részesültek sem a helyreállítási alapból, sem pedig a nekik járó uniós forrásokból. Hazánk 7,2 milliárd euróért küzd éppen Brüsszelben, miközben Amerika legfrissebb javaslata szerint ezt, a hazánknak egyébként 7 évre járó pénzt az USA nagyjából 5 hónap alatt kifizettetné az EU-val Ukrajna számára. Annak az Ukrajnának, ahol több, igencsak jövedelmező amerikai „befektetés” szökken éppen szárba.
Magyarország lakosságarányosan a legtöbb menekültet fogadta be az ukrajnai háború kitörése óta, ehhez támogatást ugyanakkor az Európai Unió felől alig kapott. Mindeközben Ukrajna már 4,2 milliárd eurót kapott eddig, egy 9 milliárdos hitelcsomag pedig előkészítési fázisban van az uniós döntéshozók jóvoltából. Ekkor érkezett az amerikai javaslat, hogy az EU és az USA „dobja szét” azt az infrastruktúrafejlesztési csomagot, amelynek értelmében másfél-másfél milliárd dollárral támogatnák Ukrajnát.
Világos a helyzet: Amerika, amely kiválóan profitált az orosz gázszállítás leállításából és az elnöki család energetikai kalandozásaiból, most kitalálta, miképpen lehetne Ukrajnai „befektetésének” nagyobb „hozamot” generálni: az Európai Uniónak kellene befizetni annak a havi (!) három milliárd dollárnak a felét, amit az ukrán költségvetés megfoltozására szán az USA. Ez nem mellesleg azt is jelenti, hogy csak az EU-s hozzájárulás öthavonta kitermelné azt az összeget, amelyet Brüsszel visszatart a hazánknak járó forrásokból – azokból a forrásokból, amelyeket nekünk hét évre kell beosztanunk.
Az EU tehát azt a játékot játssza, mint a középiskolai ismerős, aki 15 év elteltével jelentkezik újra egy „kihagyhatatlan üzleti lehetőséggel”: annak a pénznek a többszörösét tartja vissza hazánktól – ideológiai okokra hivatkozva –, amelyet alanyi jogon meg kellene kapnunk, nem beszélve arról, hogy milyen munkát végez Magyarország a menekültek befogadása, koordinálása terén. Hozzá kell tenni, hogy a boszorkányüldözés másik áldozata éppen Lengyelország, akik hiába támogatták a Bizottság éppen aktuális álláspontját a háború kapcsán, végül mégis hoppon maradtak az uniós források kapcsán. Azóta persze a lengyel retorika is változott, Mateusz Morawiecki lengyel elnök pedig a V4-es együttműködés szószólójává vált újra.
Nem véletlenül: Lengyelország esetében 35 milliárd eurónak megfelelő zlotyit tart vissza a Bizottság, míg Magyarország ennek a lakosságarányosan hasonló részét nem kapja meg – mi 7,2 milliárd euróra tarthatnánk igényt jogosan. A két ország összesen tehát 42 milliárd eurót igényelhetne. A háború nyolc hónapja alatt ennek egytizedét már kifizette az EU Ukrajnának, az amerikai terv szerint pedig ezt az összeget az uniós költségvetés futamidejénél jóval rövidebb idő alatt – bő két év alatt – ki kellene fizetnünk. Ez olyan nyomást gyakorolhat a brüsszeli költségvetésre, ami komolyan megnehezítheti a hazánknak (és Lengyelországnak) járó források kifizetését. Ezek az összegek ugyanis gyakorlatilag szabadon allokálható eszközként szerepelnek egyelőre a Bizottság számláján.
Chrales Michel, az Európai Tanács elnöke ezzel egyidőben jelentette ki, hogy újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen. Az orosz fenyegetés tükrében Michel szerint
egységesen és határozottan kell fellépnünk, miközben szolidaritásunk továbbra is megingathatatlan marad Ukrajnával és népével.
Vagyis Európa önszántából vállalja a balek szerepét az oroszok és Amerika játszmájában.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
