Pesti Srácok

Hatvanöt nevet és lakcímet tett közzé a magyar antifa-oldal

Hatvanöt nevet és lakcímet tett közzé a magyar antifa-oldal
20250408 -- A gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért tartott, Hadházy Ákos által szervezett demonstráció az Erzsébet hídon és a Szabadság hídon. Antifa // fotó: Hatlaczki Balázs

"Csupán" néhány törvényt sikerült megszegnie az Ellenforradalom 1956 nevű kommunista oldalnak azzal, hogy hatvanöt, zömében nem túl gyakori vezetéknevet hozott nyilvánosságra, pontos lakcímmel együtt. Mivel az antifa-oldal öt-tíz percen belül törölte a bejegyzést, egyértelmű, hogy engedély nélkül tette közzé a szenzitív adatokat. Az antifa-oldal tagadja, hogy történt ilyen, pedig képernyőfotó igazolja a bűncselekményt.

Döbbenetes fotókat kaptunk egyik olvasónktól e-mail-címünkre, amely megmutatja, mire képesek az antifa-szervezetek, és sajnos nemcsak külföldön, hanem idehaza is. Egy „Ellenforradalom 1956” nevű, nagyjából 3400 követővel rendelkező Facebook-oldal ki nem kényszerített megfontolásból egy feltehetően panelház 65 lakójának vezetéknevéről és pontos lakcíméről készült fotót sikerült kitakarás vagy bármilyen homályosítás nélkül kitenni egyik bejegyzésének kommentfalán. Bár a névlista nem tartalmaz keresztnevet, egy-két igen gyakori (pl. Kiss, Szabó, Tóth) családneven kívül csak eléggé egyedi, jól beazonosítható vezetékneveket sikerült megjeleníteni. A pontos címmel együtt pedig végképp sikerült érzékeny adatot megosztani, és ahhoz hatvanöt nevet társítani.

antifa, Lipták Tamás, Ellenforradalom 1956
Privát lakcímet és jól beazonosítható vezetékneveket terjeszt az antifa-oldal. A neveket és a lakcímet cikkünk szerzője takarta ki utólag, az adatvédelmi törvényeket betartva. Olvasói fotó.

Mindezt nem is akármilyen üzenettel csatolva:

„Antifasisztákkal bárhol találkozhatsz.”

Ez a mondat viszont kétértelmű. Ugyanis nem tudjuk, hogy

  1. a hatvanöt nevet fenyegették meg azzal, hogy „antifasiszták” bárhol vannak, akik a cím birtokában megkeresik őket a saját lakásukban;
  2. Lipták Tamást fenyegették meg azzal, hogy hatvanöt (vagy kevesebb) antifa várja "szeretettel" a lent feltüntetett lakcímen (ez már valószínűbbnek tűnik, bár kétlem, hogy a címet is ilyen szorgalommal akarták volna publikussá tenni);
  3. vagy a komment olvasóit, „nyugtatja” azzal, hogy a hatvanöt név közül egy-két ember, harmincan, vagy akár mind a hatvanöten „antifasiszták” (akik aztán bárkit összevernek az utcán, a’la Budapest 2023. február).

Ha az első két verzió valamelyikéről van szó, akkor már büntetőjogi kategóriába is átcsusszan az egész ügy, ha viszont a második lehetőség áll fenn, akkor úgyszintén szenzitív adatokkal történő visszaélésről beszélünk. Hiszen nem elég, hogy a hatvanöt ember különleges vezetéknevei és azok pontos lakcímei is kikerültek, fény derült a potenciális identitásukra is.

Tegyük hozzá, a neveket és a jobb alsó sarokban lévő címet már cikkünk szerzője takarta ki adatvédelmi okokból.

Bár az eredeti képet olvasónk szerint öt-tíz percen belül törölte a Facebook-oldal kezelője, ennyi idő is elég volt arra, hogy a követők számából kiindulva akár több ezren lássák ezeket a neveket.

És akkor soroljuk fel, hogy milyen jogszabályokat sikerült meghágnia az „Ellenforradalom 1956” nevű kommunista Facebook-oldalnak.

A 2012. évi Büntetőtörvénykönyv (Btk) szerint 

  • visszaéltek a személyes adattal, így akár egy évet, illetve súlyosabb esetekben 2–3 év szabadságvesztést is kaphat az illető (219. paragrafus)
  • ha magánlaksértés történik, akkor vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (221. paragrafus)

Egy általunk megkérdezett jogász úgy fogalmazott, bár csak a vezetéknevek váltak publikussá, a lakcím és a különleges nevek miatt 

az is bőven elég a megállapításra, hogy egyáltalán megteremtik annak a lehetőségét, hogy az oldaluk követői beazonosíthassák a személyeket.

Tagad az antifa-oldal

Visszatérve az említett „antifasiszta” Facebook-oldalra, a privát adatok nyilvánosságra hozatala miatt nemhogy bocsánatot nem kért, de egyenesen tagadja, hogy elkövette volna a bűncselekményt. Úgy tűnik, Lipták Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztő-helyettese is felfigyelt a közzétételre, amelyre az alábbit válaszolta a kommunista Facebook-oldal.

„Mi ugyanis senkinek a lakcímét és adatait nem tettük közzé. Ilyen képernyőfotót nem tud mutatni Lipták Tamás.”

antifa, Ellenforradalom 1956, Lipták Tamás
Tagadja a bűncselekmény elkövetését az antifa-oldal. Fotó: Facebook

Ha Lipták Tamás nem is, mi azonban megtudtuk mutatni az említett képernyőképet (természetesen betartva az adatvédelmi előírásokat, szemben az Ellenforradalom 1956 nevű oldallal.) 

Ráadásul nem először teszi ezt az antifa-oldal, mint ahogy azt korábban írtuk, magának Lipták Tamásnak a privát lakcímének a megadását kínálták fel a követőknek, vagyis illetéktelen személyeknek. Hogy aztán azt csináljanak vele, amit csak akarnak. 

Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)