Pesti Srácok

Itthon nem, de Lengyelországban kitüntették a magyar antikommunista képzőművészt

Itthon nem, de Lengyelországban kitüntették a magyar antikommunista képzőművészt

Molnár Tamás képzőművészt, publicistát, antikommunista ellenzékit tüntették ki a Megtörhetetlenek-Rendíthetetlenek-Kiátkozottak elnevezésű nemzetközi filmfesztivál szombat esti zárógáláján az észak-lengyelországi Gdyniában. A dolog pikantériája, amint arról Mező Gábor portálunkon megjelent publicisztikájában is értekezett, idehaza valahogy nem voltak hajlandóak kitüntetni Molnárt. Furcsa dolog, hogy azok, akik a művészeti díjakról Magyarországon döntenek, bár szívesen kiabálnak diktatúrát, mégis politikai alapon válogatják meg, hogy kiket tüntessenek ki, és az antikommunisták náluk hátrányból indulnak.

A második világháborús és antikommunista ellenállásnak szentelt, immár 14. gdyniai fesztivált Andrzej Duda lengyel elnök védnökségével szervezték, a négynapos rendezvény záróestjén részt vett Jaroslaw Sellin lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszterhelyettes. Molnár Tamás az Ajtó a szabadság felé elnevezésű, a szabadság eszméit terjesztő személyiségeknek szánt díjat vette át. A köszöntőbeszédben kiemelték: Molnár a kommunizmus idején folyamatos kapcsolatban volt a lengyel Szolidaritás mozgalommal. Boldog Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás mozgalom papja 1984-es meggyilkolása után a kitüntetett Molnár Imre történésszel, későbbi diplomatával együtt az első magyarországi tiltakozást, valamint egy földalatti kiállítást szervezett a mártír pap emlékére. A felszólalásban Molnár Tamást a 301-es parcella emlékezete megőrzőjének is nevezték.

Molnár Tamás képzőművész, újságíró 1978-ban két társával megalapította az Inconnu független művészeti csoportot, amely a 80-as évek elejétől részt vett a demokratikus ellenzék munkájában. 1989-90-ben több társával felállította a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában a mártírokra emlékeztető kopjafákat, és barátaival létrehozta az Október 23. Alapítványt. Az Ajtó a szabadság felé elnevezésű elismerésben tavaly posztumusz Teleki Pál (1879-1941) miniszterelnök részesült, 2017-ben Wittner Mária nemrég elhunyt 1956-os forradalmár kapta meg, 2018-ban pedig a lengyel-magyar együttműködés védnökeként számon tartott Waclaw Felczak (1916-1993) történészt, második világháborús futárt tüntették ki posztumusz. A díjat ugyanabban az évben Szalai Attila újságíró és diplomata, valamint Kovács István történész, költő, diplomata is átvehette.

Szalai Attila (1950-2020) emlékének a fesztiválon az idén külön pódiumbeszélgetést is szenteltek, amelyen bemutatták a szerző Lengyel földön - emlékek, naplók 1976-1990 című művének lengyel kiadását is. Egy másik, Molnár Tamás részvételével megtartott pódiumbeszélgetés a 301-es parcelláról szólt, valamint a varsói Powazki-temető úgynevezett L-parcellájáról, ahol szintén kivégzett politikai foglyokat hantoltak el egy tömegsírban. Az idei filmszemle programjában négy magyar alkotás szerepelt. A játékfilm szekcióban levetítették Eperjes Károly Magyar Passió című filmjét. A dokumentumfilmek kategóriájában Buda János Bözödújfalu – a székely atlantisz, Rozgonyi Ádám A Szikla – Lángok ölelésében, valamint Kiss Sándor és Kussinszky Kornél Polonia akció 1920 című alkotása került bemutatásra. A közönség megtekinthette Esterházy János A Felejthetetlen történelem című dokumentumfilmjét is Grzegorz Kubaszko lengyel filmrendező műhelyéből. A rendezvényen jelen volt Pawel Cebula Egerben szolgáló lengyel minorita, Esterházy János boldoggá avatási perének posztulátora is. A játékfilm-kategória zsűrijének tagjaként Nagy Dénes filmrendező is részt vett a gdyniai filmfesztiválon.

PestiSracok facebook image

Molnár Tamás munkásságával Mező Gábor kollégánk bővebben foglalkozott ITT olvasható cikkében.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.