Pesti Srácok

Szijjártó: a háború a migrációs hullámok erősödésével és a terrortámadások fokozódásával is járhat

Szijjártó: a háború a migrációs hullámok erősödésével és a terrortámadások fokozódásával is járhat

Az ukrajnai háború okozta globális élelmezési válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak meg, ami kedvez a terrorista szervezeteknek, ugyanis a merénylők könnyen meg tudnak bújni az érkező emberáradatban – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni globális koalíció külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának ülésén hangsúlyozta, hogy most az ukrajnai háború köti le a nemzetközi figyelmet, de nem szabad elfeledkezni a már korábban keletkezett biztonsági kihívásokról sem, amelyek "egyáltalán nem veszítettek sem a súlyukból, sem az intenzitásukból".

A terroristák kihasználják az instabil helyzetet

Beszédében rámutatott, hogy a terrorszervezetek az ilyen instabil helyzeteket mindig megpróbálják a maguk javára fordítani, így az IÁ vezetői is újabb európai merényleteket sürgettek az utóbbi időben, ezért is kulcsfontosságú a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárása. Hozzátette: ez abból a szempontból is rendkívül lényeges, hogy az orosz és az ukrán gabonaexportnak jelentős a szerepe számos, egyébként is instabilitásra hajlamos ország élelmiszerellátásában.

PestiSracok facebook image

– figyelmeztetett. Szijjártó Péter kitért a terrorizmus és az illegális migrációs hullámok közötti összefüggésre is, kiemelve, hogy a merénylők könnyen meg tudnak bújni az ellenőrizetlenül érkező emberáradatban. Aláhúzta: Magyarország déli határán idén eddig 215 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, csak idén 1500 embercsempész ellen indult eljárás, a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezők száma pedig már hasonlít a 2015-ös bevándorlási válság időszakában tapasztalthoz.

– fogalmazott.

– szögezte le, hozzáfűzve, hogy az Európai Uniónak világos üzenetet kellene közvetítenie, miszerint nem érdemes megindulni a kontinens felé.

Fontos az összefogás

A miniszter elmondta, hogy Közép-Európa számára a biztonság és a stabilitás kérdése, a terrorizmus elleni küzdelem ügye mindig is kiemelt jelentőséggel bírt. Közölte: ebben a régóta nem tapasztalt súlyosságú és összetettségű biztonsági válsághelyzetben fontos összefogni a Nyugat-Balkánnal a hatékony terrorellenes fellépés érdekében. Beszélt az üldözött keresztények védelméről is, és kijelentette, hogy a Hungary Helps programban már mintegy félmillió ember otthon maradását vagy hazatérését segítették a helyi életkörülmények javítása révén. Hangsúlyozta: a programot a magyar kormány a gazdasági nehézségek ellenére is folytatni fogja.

Az Iszlám Állam elleni, jelenleg nyolcvan országot tömörítő globális koalícióhoz Magyarország már a 2014-es létrejöttekor csatlakozott. A külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportnak 44 tagja van, és évente négyszer ülésezik, ezúttal Budapesten. Ez az első alkalom, hogy a három elnöklő országon – Hollandia, Törökország, Kuvait – kívül ül össze a munkacsoport.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)