Pesti Srácok

Szijjártó: az élelmiszeripari önellátáshoz folyamatos kapacitásbővítő beruházások szükségesek

Szijjártó: az élelmiszeripari önellátáshoz folyamatos kapacitásbővítő beruházások szükségesek

Az élelmiszeripari önellátáshoz folyamatos kapacitásbővítések szükségesek, ez ráadásul azért is fontos, mert minél több beruházást kell végrehajtani annak érdekében, hogy Magyarország lokális kivétel lehessen az európai recesszió alól – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Csurgón.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a húsfeldolgozással foglalkozó Topesa Kft. beruházásának átadásán vett részt, ahol arról számolt be, hogy az 1,6 milliárd forint értékű kapacitásbővítést az állam 287 millió forinttal támogatta, így hozzájárulva hetven munkahely megőrzéséhez.

Beszédében rámutatott, hogy a világnak a legsúlyosabb és legösszetettebb biztonsági kockázatokkal kell szembenéznie a második világháború óta. Mint mondta, egyebek mellett veszélybe került a globális élelmezésbiztonság is, ugyanis számos ország nagyban függ az ukrán és az orosz gabonaellátástól. Szavai szerint békeidőben egyedül Ukrajnán mintegy 400 millió ember ellátása múlik, így a jelentős részben ellehetetlenült kivitel nyomán ennyi ember kerülhet veszélybe, alapvetően a Közel-Keleten, Afrikában és Délkelet-Ázsiában.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Szijjártó Péter leszögezte, hogy stratégiai ágazatként tekintenek az élelmiszeriparra, annak hatékony működését nemzetbiztonsági kérdésként kezelik.

– emelte ki. Hozzátette, hogy a szektor válságállósága az elmúlt években sajnos többször is bizonyítást nyert, de még a beszállói láncok koronavírus-járvány miatti megszakadása nyomán sem alakult ki ellátási zavar hazánkban.

A miniszter hangsúlyozta, hogy tavaly a válság ellenére óriási rekord született: a magyar élelmiszeripar termelési értéke 17 százalékos növekedéssel meghaladta a 4400 milliárd forintot, ennek volumene idén ráadásul 46 százalékos bővüléssel már augusztusra elérte a 4000 milliárd forintot, így újabb csúcsdöntés készül. Aláhúzta: az élelmiszeripari export értéke tavaly 11 százalékos növekedéssel átlépte a tízmilliárd eurót, s bár Magyarország a lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, az élelmiszerkivitel terén a 32. helyen áll, a világ 163 országában vásárolnak magyar termékeket.

Végül kijelentette, hogy az egyik legfontosabb hazai termék a sertéshús, Magyarországon ráadásul az elmúlt tíz évben öt kilogrammal nőtt az egy főre jutó fogyasztás évente, elérve a harminc kilogrammot.

– tudatta. Leszögezte, hogy folyamatos kapacitásbővítésre van szükség, ehhez pedig újabb beruházásokra, ami az európai recesszió elkerülése érdekében is döntő fontosságú.

Forrás: MTI; Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.