Pesti Srácok

Az amerikaiak többsége szerint a katonai vezetés átpolitizáltsága csökkenti a bizalmat a fegyveres erőkben

Az amerikaiak többsége szerint a katonai vezetés átpolitizáltsága csökkenti a bizalmat a fegyveres erőkben

Az Egyesült Államokban kisebbségbe kerültek azok, akik teljes mértékben megbíznak az ország hadseregében, és ennek legfőbb oka szerintük a katonai vezetés átpolitizáltsága – derül ki a Ronald Reagan Alapítvány és Intézet éves kutatásából, amelyet a héten hoztak nyilvánosságra.

A 2022-es felmérésben a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy mértékben bízik a hadseregben; négy évvel ezelőtt az arány még 70 százalék volt. A megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a bizalomvesztés oka a hadsereg vezetésének átpolitizáltsága, és 59 százalék szerint ehhez hozzájárult Joe Biden elnöknek mint a hadsereg főparancsnokának rossznak ítélt teljesítménye.

Ötven százalék mondta azt, hogy a befogadás, az egyenlősítés és a sokszínűség elveit is magába foglaló, úgynevezett "woke-gyakorlatnak" a katonai hatékonyságra gyakorolt hatása volt a bizalma megingásának oka, míg 46 százalék esetében a katonaság soraiban szolgáló "szélsőjobboldali és egyéb szélsőséges emberek" ásták alá a korábbi bizalmat. Emellett bizalomcsökkentő tényező volt az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni teljesítménye, valamint a hadsereg ütőképességébe vetett hit csökkenése.

A felmérésben részt vevő 18–29 év közötti amerikaiaknak csupán 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy abszolút kész, vagy egyszerűen csak hajlandó lenne szolgálni a hadseregben. Az elemzés szerint ez rámutat arra, hogy a fegyveres erők miért nem tudják feltölteni az állomány létszámát már hosszú évek óta.

PestiSracok facebook image

Az összes megkérdezett 57 százaléka mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak változatlanul ki kell tartania Ukrajna támogatása mellett az orosz agresszió elleni harcban. Harminckilenc százalék szerint az ország eddig megfelelő mennyiségű segítséget küldött, viszont az embereknek mintegy 25 százaléka szerint túl kevés, illetve túl sok segítséget adott az Egyesült Államok Ukrajnának. A többségnek, 60 százaléknak kedvező, míg 23 százaléknak kedvezőtlen képe van a NATO-ról. Hetvenegy százalék támogatja, hogy az észak-atlanti szervezet Finnországgal és Svédországgal bővüljön, míg Ukrajna csatlakozási kérelmére 61 százalék tekint pozitívan.

A Reagan National Defense Survey november közepén készült, az egész országra kiterjedő éves kutatását a Ronald Reagan Institute végzi 2018 óta. Célja, hogy segítse a választott és egyéb tisztségviselőket, valamint szervezeteket a katonai kérdésekben való döntéshozatalban.

Forrás: MTI; Fotó: Chris Sean Smith, U.S. Public Health Service Commissioned Corps (Rachele Levine, amerikai admirális)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!