Pesti Srácok

Az amerikaiak többsége szerint a katonai vezetés átpolitizáltsága csökkenti a bizalmat a fegyveres erőkben

Az amerikaiak többsége szerint a katonai vezetés átpolitizáltsága csökkenti a bizalmat a fegyveres erőkben

Az Egyesült Államokban kisebbségbe kerültek azok, akik teljes mértékben megbíznak az ország hadseregében, és ennek legfőbb oka szerintük a katonai vezetés átpolitizáltsága – derül ki a Ronald Reagan Alapítvány és Intézet éves kutatásából, amelyet a héten hoztak nyilvánosságra.

A 2022-es felmérésben a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy mértékben bízik a hadseregben; négy évvel ezelőtt az arány még 70 százalék volt. A megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a bizalomvesztés oka a hadsereg vezetésének átpolitizáltsága, és 59 százalék szerint ehhez hozzájárult Joe Biden elnöknek mint a hadsereg főparancsnokának rossznak ítélt teljesítménye.

Ötven százalék mondta azt, hogy a befogadás, az egyenlősítés és a sokszínűség elveit is magába foglaló, úgynevezett "woke-gyakorlatnak" a katonai hatékonyságra gyakorolt hatása volt a bizalma megingásának oka, míg 46 százalék esetében a katonaság soraiban szolgáló "szélsőjobboldali és egyéb szélsőséges emberek" ásták alá a korábbi bizalmat. Emellett bizalomcsökkentő tényező volt az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni teljesítménye, valamint a hadsereg ütőképességébe vetett hit csökkenése.

A felmérésben részt vevő 18–29 év közötti amerikaiaknak csupán 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy abszolút kész, vagy egyszerűen csak hajlandó lenne szolgálni a hadseregben. Az elemzés szerint ez rámutat arra, hogy a fegyveres erők miért nem tudják feltölteni az állomány létszámát már hosszú évek óta.

PestiSracok facebook image

Az összes megkérdezett 57 százaléka mondta azt, hogy az Egyesült Államoknak változatlanul ki kell tartania Ukrajna támogatása mellett az orosz agresszió elleni harcban. Harminckilenc százalék szerint az ország eddig megfelelő mennyiségű segítséget küldött, viszont az embereknek mintegy 25 százaléka szerint túl kevés, illetve túl sok segítséget adott az Egyesült Államok Ukrajnának. A többségnek, 60 százaléknak kedvező, míg 23 százaléknak kedvezőtlen képe van a NATO-ról. Hetvenegy százalék támogatja, hogy az észak-atlanti szervezet Finnországgal és Svédországgal bővüljön, míg Ukrajna csatlakozási kérelmére 61 százalék tekint pozitívan.

A Reagan National Defense Survey november közepén készült, az egész országra kiterjedő éves kutatását a Ronald Reagan Institute végzi 2018 óta. Célja, hogy segítse a választott és egyéb tisztségviselőket, valamint szervezeteket a katonai kérdésekben való döntéshozatalban.

Forrás: MTI; Fotó: Chris Sean Smith, U.S. Public Health Service Commissioned Corps (Rachele Levine, amerikai admirális)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.