Pesti Srácok

Szijjártó Péter: megkezdődtek a tárgyalások az ománi kőolaj és földgáz magyarországi importjáról

Szijjártó Péter: megkezdődtek a tárgyalások az ománi kőolaj és földgáz magyarországi importjáról

Megkezdődtek a szakértői és vállalatközi egyeztetések az ománi kőolaj és földgáz esetleges jövőbeli magyarországi importjáról – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután ománi kollégáját fogadta Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Szajjid Badr bin Hamad bin Hamúd Albuszaidivel közös sajtótájékoztatóján a kontinenst sújtó energiaellátási válságról beszélt, és a tervezett európai uniós kőolaj- és gázársapka veszélyeire figyelmeztetett.

– emelte ki. Hozzátette: ezek nyomán alapvetően sérülne az ellátás biztonsága, számolni kellene egyrészt az új energiaforrásokat elérhetővé tevő beruházások elmaradásával, másrészt az árak emelkedésével.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá. Szijjártó Péter ennek kapcsán bejelentette, hogy megindultak a szakértői és vállalati egyeztetések az ománi kőolaj és földgáz esetleges jövőbeli magyarországi importjáról. Közölte, hogy a Mol és az ománi nemzeti olajvállalat stratégiai partnerséget épített ki az elmúlt években, és tárgyalások folynak közös olajipari képzések megindításáról, fenntartható üzemanyagok közös gyártásáról és a magyar technológiák alkalmazásáról. Tájékoztatása szerint Ománban az olajkitermelés mára meghaladja a napi egymillió hordót, és komoly nemzetközi projektek zajlanak az LNG-kapacitások bővítése érdekében. A miniszter arról számolt be, hogy Omán a világ legnagyobb zöld hidrogéntermelő országává kíván válni, amihez kapacitásépítési beruházásokat kell végrehajtani, és ez komoly lehetőségeket tartogat a magyar cégek számára. Mint mondta, ezt az is segíti, hogy hatályba lépett a felek közötti beruházásvédelmi megállapodás. Üdvözölte, hogy hamarosan össze fogják hívni a gazdasági vegyes bizottság első ülését, illetve hogy a közel-keleti ország komolyan tervezi egy budapesti nagykövetség megnyitását.

Szijjártó Péter szorgalmazta, hogy az EU legkésőbb jövő év végéig törölje el az ománi állampolgárok vízumkötelezettségét, és rámutatott, hogy idén szeptembertől évente ötven ománi hallgató tanulhat ösztöndíjjal Magyarországon. A találkozón a felek együttműködési megállapodást írtak alá a diplomáciai képzés és a vízgazdálkodás területén.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a világ több súlyos kihívással néz szembe egyszerre, biztonsági kockázatokkal, gazdasági recesszióval, energiaellátási válsággal, és ezek kezelése akkor lehet sikeresebb, ha "megbízható partnerekkel hatékony együttműködést tudunk kialakítani", ezen a területen pedig az ománi kapcsolatok is fontosak. Leszögezte, hogy Magyarország és Omán is az ukrajnai háború diplomáciai rendezése pártján áll; a két ország a mielőbbi béketárgyalásokat, a kommunikációs csatornák fenntartását szorgalmazza. Újságírói kérdésekre válaszolva úgy vélte, hogy nem szabad átpolitizálni az energiaellátás kérdését; a diverzifikáció minél több forrás bevonását jelenti a kormány szerint, nem egyes források kizárását.

– fogalmazott. Az európai uniós "magyar vétópolitikát" firtató kérdés kapcsán pedig aláhúzta, hogy ilyen nem létezik.

– fogalmazott.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.