Pesti Srácok

Fehéroroszországban megkezdődött a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki pere

Fehéroroszországban megkezdődött a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki pere

Megkezdődött csütörtökön Minszkben Alesz Bjaljacki bebörtönzött ellenzéki vezető, a 2022. évi Nobel-békedíj egyik díjazottja pere – közölte az aktivista által alapított Vjaszna (Tavasz), a legnagyobb fehérorosz jogvédő szervezet.

A Vjaszna a közösségi portálokon tette közzé, hogy Alesz Bjaljackit és a vele együtt bíróság elé állított munkatársait, Valjancin Sztefanovicsot és Uladzimir Labkovicsot a bíróságon a tárgyalás kezdetén lehetett látni a vádlottaknak fenntartott fémketrecben. A három férfi 2021 júliusa óta van őrizetben. Bjaljacki két jogvédelmi szervezettel – az orosz Memoriallal és az ukrán Polgári Szabadságok Központjával – közösen kapta tavaly a Nobel-békedíjat "az emberi jogok, a demokrácia iránti elkötelezettségéért".

A 60 éves Bjaljackit és társait a 2020. évi tömegtüntetések után tartóztatták le, amelyekkel a vitatott tisztaságú 2020. augusztusi elnökválasztás után az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka újraválasztása ellen tiltakoztak. Bjaljacki, Sztefanovics és Lakovics ellen eredetileg adócsalás miatt emeltek vádat. A Vjaszna novemberi közlése alapján héttől tizenkét évig terjedő börtönnel sújthatják őket. A szervezet szerint azzal vádolják őket, hogy "szervezetetten nagy mennyiségű készpénzt csempésztek át a fehérorosz határon" és "a közrend súlyos sérelmére közösségben elkövetett cselekményeket pénzeltek". A negyedik vádlott, Zmitro Salaujov, aki felett távollétében mondanak ítéletet, mert Lengyelországba menekült, mondvacsinált pernek nevezte az eljárását az AFP francia hírügynökség megkeresésére. "Képtelenségnek" nevezte vádakat és a bírósági eljárási "színházat". Hétfőn a Tut.by hírportál több újságírója, közöttük Marina Zolatava főszerkesztő pere kezdődik. Őket adócsalással és gyűlöletkeltéssel vádolják.

Január 17-én az elnökválasztáson a hivatalos végeredmény szerint második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető pere kezdődik, a Litvániában élő politikus távollétében. Ellene ellen számos vádpontban – hazaárulás, összeesküvés a hatalom alkotmányellenes megragadására, valamint szélsőséges szervezet létrehozása és vezetése – folyik eljárás. Férjét, Szjarhej Cihanouszkijt 2021 decemberében ítélték 18 évi elzárásra "tömeges zavargások szervezése", "gyűlöletkeltés", "a közrend megzavarása" és "a választási bizottság bojkottálása" címén. A Vjaszna szerint 1448 politikai fogoly ült börtönben Fehéroroszországban 2022. december 31-én. 2020 óta mintegy ötvenezer embert állítottak elő, amiért részt vettek a tüntetésekben vagy bírálták a hatóságokat – írta a jogvédő szervezet.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)