A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó francia–német javaslat ellen tüntettek Belgrádban
A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia–német javaslat ellen tiltakoztak nacionalista és oroszbarát tüntetők szerdán Belgrádban.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a néhány száz tüntető azt követelte, hogy a belgrádi vezetés ne fogadja el a javaslatot, és a szerb elnök vonuljon ki a Koszovóról szóló nemzetközi tárgyalásokból, ellenkező esetben tömeges tüntetésekre lehet majd számítani országszerte. Néhányan "Koszovó Szerbia szíve" és "Koszovó – Nincs megadás" feliratú táblákat lengettek. A tömeg megpróbált az államfői hivatal épületébe is betörni, de a rendőrök megállították. Rendőrségi jelentések szerint a tüntetést szervező ultranacionalista csoport vezetője összefüggésbe hozható a Wagner orosz magánkatonai szervezettel, és a hatóságok szerdán elfogtak két tüntetésre igyekvő férfit, akinél távcsöves puskát és lőszert is találtak.
Damjan Knežević, a tüntetést szervező Nemzeti Járőrök nevű szélsőjobboldali civil szervezet vezetője többször is fenyegetően fogalmazott, amikor Aleksandar Vučić államfőről beszélt, és arra utalt, hogy ha Szerbia vezetése elfogadja a francia–német rendezési javaslatot, és nem tudja megakadályozni, hogy Koszovó belépjen az ENSZ-be, akkor Oroszországnak kell élnie vétójogával, és Moszkvának adnia kell egy hónapot, hogy "ezt az árulót" elintézzék. A francia–német javaslat szövege ugyan nem ismert, de a politikusok nyilatkozataiból annyit tudni lehet, hogy tizenegy pontból áll, és Szerbia számára ezek közül az a pont lehet a legfájdalmasabb, amely arról szól, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Az európai országok közül egyedüliként Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, mert az ország vezetői úgy vélik, korábban Szerbia esetében sem váltak be a szankciók, így Oroszország esetében sem lehetnek hatékonyak. Másrészt Belgrádot történelmi, kulturális és vallási kapcsolatok kötik Moszkvához, és ezt a kapcsolatot nem áll szándékukban veszélyeztetni. Az utóbbi néhány hétben Aleksandar Vučić többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi közösség kemény elvárásokat támasztott Szerbiával szemben, és egyik feltételként az is elhangzott, hogy leállhat az ország európai integrációja, amennyiben nem vezet be büntetőintézkedéseket Oroszország ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic
