Pesti Srácok

Varga Judit Brüsszelbe megy, a hét második felében tárgyal Reynders biztossal

Varga Judit Brüsszelbe megy, a hét második felében tárgyal Reynders biztossal

Az igazságügyminiszter még a héten Brüsszelbe utazik, várhatóan a hét második felében - erősítette meg az atv.hu információját az igazságügyi tárca sajtóosztálya. Varga Judit az igazságügyi reform részleteiről egyeztet a Bizottsággal - számol be az ATV.hu. Navracsics Tibor területfejlesztési és EU-forrásokért felelős miniszter szerdán tárgyal Brüsszelben, a tárca azt közölte a Telex kérdésére, hogy “egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, aminek a következő része Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli megbeszélései lesznek, ahol mint mindig, megállapodásra törekszünk majd".

A kérdés azért is vált érdekessé, mert a Szabad Európa brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy az egyetemi alapítványi kuratóriumok esetében a kormányénál szűkebb kört állapítana meg a Bizottság. Brüsszel a miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánybiztosok mellett - ezt a kört javasolta összeférhetetlennek a kormány - a Nemzeti Választási Bizottság, a nukleáris hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal vezetőit is eltiltaná a kuratóriumi tagságtól.

Másrészt, Ujhelyi István EP-képviselő vasárnap azt közölte, hogy információi szerint az Európai Bizottság egyelőre nem lát elégséges előrelépést az igazságügyi rendszer reformjával kapcsolatos, az úgynevezett „jogállamisági szupermérföldkövek” tekintetében.

Varga Judit a hét második felében utazik Brüsszelbe - erősítette meg az atv.hu-nak a tárca sajtóosztálya. Az igazságügyminiszter Didier Reynders jogérvényesésért felelős biztossal tárgyal a Bizottság által elvárt igazságügyi reform részleteiről.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság négy pontban várt érdemi változtatást e téren: egyrészt meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit, meg kell erősíteni a kúriai bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól, meg kell szüntetni annak akadályait, hogy a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a hazai és az uniós jog, végül meg kell szüntetni a hatóságok lehetőségét, hogy jogerős ítéleteket támadhatnak meg az Alkotmánybíróságon.

Az azonban már a kormányzati javaslatokból kiderült, hogy az OBT nem vétójogot kapna az OBH elnöke és a Kúria elnöke kinevezésekor, hanem véleményezési jogot. A Kúria elnöke nem lesz újraválasztható, az OBH főbíró elnöke viszont 9 év után is marad a tisztében, ha az új elnököt nem tudja megválasztani kétharmados többséggel az Országgyűlés. A bírók átrendelését ugyan megvétózhatja az OBT, de indokolnia kell a vétót. Másrészt, a reformcsomag a csak „a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok betartása mellett” engedné a OBT számára a hozzáférést a bíróságok igazgatásával kapcsolatos információkhoz.

Hogy további engedményeket tesz-e a kormány a Bizottságnak, egyelőre nem tudni. Az ugyanakkor már kiderült, hogy a tavaly nyáron elfogadott képviselői vagyonnyilatkozati rendszert a kormány szeptemberben vissza módosította, pénteken pedig egy újabb szigorító elemet tett bele egy friss törvényjavaslatba - az Európai Bizottság kérésére.

Tavaly karácsony előtt Varga Judit azzal indult el Brüsszelbe tárgyalni: “Irány Brüsszel, ahol egyre jobban értik a magyar álláspontot”. Az igazságügyminiszter és Navracsics Tibor is optimistán nyilatkozott, hogy március végéig meg fognak egyezni. Azóta viszont a kormányoldalon egyre inkább zsarolásról beszélnek.

Forrás: ATV.hu/ Kép: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)