Pesti Srácok

Működésben az uniós feljelentőbrigád – Cseh Katkáék szankciókat sürgetnek Magyarország ellen

Működésben az uniós feljelentőbrigád – Cseh Katkáék szankciókat sürgetnek Magyarország ellen

Jaak Madison, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport észt politikusa arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy meg kell büntetni azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának, és nem tartóztatják le Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amint az országuk területére lép. Szerinte ezekkel az országokkal szemben gazdasági szankciókat kell hozni, és fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Az észt képviselő – aki nemrég még Orbán Viktornál vendégeskedett a Karmelita kolostorban – kijelentésével többek között Magyarországra is célozhatott. A magyar kormány hivatalos álláspontja ugyanis az, hogy bár a parlament ratifikálta a büntetőbíróságot létrehozó, illetve annak eljárását meghatározó római statútumot, azt nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert időközben Alaptörvény-ellenesnek találták. Ezért nem lehet végrehajtani Magyarországon a rendelkezéseit – értelmezi a helyzetet a Szabad Európa.

Ismeretes: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kormányinfón azt mondta, a büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs ténykérdés; ha ezt állapította meg a testület, ehhez nincs mit hozzátennie a kormánynak. Ugyanakkor, amennyiben Magyarország területére lépne, nem tudnánk „letartóztatni az orosz elnököt, mert Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát”.

Érdemes megjegyezni: mivel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló egyezménynek az Egyesült Államok sem részese, így ha Putyin az USA területére lépne, ott sem tartóztatnák le. Legalábbis nem ezen az alapon. Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja a Mandinernek korábban elmondta: az a különös helyzet adódott tehát, hogy az orosz elnök számára az egyik, a szóban forgó elfogatóparancs szempontjából biztonságos állam most az Egyesült Államok. Merthogy az USA nem részese a római statútumnak, sőt, egyébként elég nagy ellenzője. Ha ebből a logikából indulunk ki, az észt politikus Amerikát is szankciók alá vonná. Ugyanakkor a felvetés hipotetikus, hiszen Putyin aligha hagyja el Oroszországot egy vele ellenséges ország területére lépve.

PestiSracok facebook image

A Szabad Európa szerint egyébként két ellenzéki politikus, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a momentumos Cseh Katalin hívta fel Madison figyelmét a témára, akinek a pártja egyébként a cikk szerint jó kapcsolatot ápol a Fidesszel.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Eldorádóból Mexikóba – Ma negyven éve, hogy utoljára vb-re jutott a magyar válogatott

Exkluzív 2025 április 17.
Napra pontosan negyven éve annak, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra. Akkor még csak nem is sejthettük, hogy a következő négy évtized vb-mentes lesz számunkra. Ma, ennek ismeretében még inkább felértékelődik a negyven évvel ezelőtti fantasztikus vb-selejtezős menetelés, amelyre a koronát a Hanappi-stadionban tette fel Mezey György legénysége. A máig emlékezetes bécsi diadalt idézzük most fel az évforduló alkalmából.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.