Pesti Srácok

Működésben az uniós feljelentőbrigád – Cseh Katkáék szankciókat sürgetnek Magyarország ellen

Működésben az uniós feljelentőbrigád – Cseh Katkáék szankciókat sürgetnek Magyarország ellen

Jaak Madison, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport észt politikusa arról beszélt az Európai Parlamentben, hogy meg kell büntetni azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának, és nem tartóztatják le Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amint az országuk területére lép. Szerinte ezekkel az országokkal szemben gazdasági szankciókat kell hozni, és fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Az észt képviselő – aki nemrég még Orbán Viktornál vendégeskedett a Karmelita kolostorban – kijelentésével többek között Magyarországra is célozhatott. A magyar kormány hivatalos álláspontja ugyanis az, hogy bár a parlament ratifikálta a büntetőbíróságot létrehozó, illetve annak eljárását meghatározó római statútumot, azt nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, mert időközben Alaptörvény-ellenesnek találták. Ezért nem lehet végrehajtani Magyarországon a rendelkezéseit – értelmezi a helyzetet a Szabad Európa.

Ismeretes: Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kormányinfón azt mondta, a büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs ténykérdés; ha ezt állapította meg a testület, ehhez nincs mit hozzátennie a kormánynak. Ugyanakkor, amennyiben Magyarország területére lépne, nem tudnánk „letartóztatni az orosz elnököt, mert Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát”.

Érdemes megjegyezni: mivel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló egyezménynek az Egyesült Államok sem részese, így ha Putyin az USA területére lépne, ott sem tartóztatnák le. Legalábbis nem ezen az alapon. Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja a Mandinernek korábban elmondta: az a különös helyzet adódott tehát, hogy az orosz elnök számára az egyik, a szóban forgó elfogatóparancs szempontjából biztonságos állam most az Egyesült Államok. Merthogy az USA nem részese a római statútumnak, sőt, egyébként elég nagy ellenzője. Ha ebből a logikából indulunk ki, az észt politikus Amerikát is szankciók alá vonná. Ugyanakkor a felvetés hipotetikus, hiszen Putyin aligha hagyja el Oroszországot egy vele ellenséges ország területére lépve.

PestiSracok facebook image

A Szabad Európa szerint egyébként két ellenzéki politikus, a jobbikos Gyöngyösi Márton és a momentumos Cseh Katalin hívta fel Madison figyelmét a témára, akinek a pártja egyébként a cikk szerint jó kapcsolatot ápol a Fidesszel.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)