Pesti Srácok

Aggódik az EU – Moszkva megcélozta a nyugati nagyvállalatokat

Aggódik az EU – Moszkva megcélozta a nyugati nagyvállalatokat

Az orosz vállalatok elleni külföldi lépések megtorlásaként további nyugati vagyontárgyakat foglalhat le Moszkva, miután ideiglenesen átvette az ellenőrzést két európai állami tulajdonú közműszolgáltató vállalat vagyona felett – írja az Index a Kreml közlése alapján. Putyin elnök kedden aláírta azt a rendeletet, amellyel Moszkva ellenőrzése alá helyezte az oroszországi erőműveket üzemeltető finn Fortum és a német Uniper oroszországi eszközeit. Ugyanakkor leszögezték, hogy a lépés visszafordítható.

Az Uniper közölte, hogy felülvizsgálja az Unipro oroszországi részlegével szembeni intézkedést. A német pénzügyminisztérium, amely felügyeli az Uniper állami tulajdonrészét, kijelentette, hogy Berlinnek fel kell mérnie az orosz rendelet konkrét következményeit.

A Fortum pedig vizsgálatot folytat, és orosz leányvállalatától megtudta, hogy a vállalat vezérigazgatóját leváltották, az egységet ideiglenes vagyonkezelés alá helyezték. Tytti Tuppurainen, a finn állami tulajdonért felelős miniszter a Twitteren azt írta, hogy az információ aggasztó, és hogy az állam, mint a Fortum többségi tulajdonosa, szorosan nyomon követi az ügyet.

A Wintershall Dea, amely még mindig részesedéssel rendelkezik a Gazprommal közös oroszországi vegyesvállalatokban, kiszámíthatatlannak és megbízhatatlannak nevezte Moszkva politikáját. A német energetikai óriásvállalat ráadásul nem segít az Északi Áramlat újjáépítésében, és kivonul Oroszországból.

PestiSracok facebook image

Putyin a Nyugat gazdaságára céloz

Moszkva dühösen reagált azokra a hírekre, amelyek szerint a G7 országai az Oroszországba irányuló export közel teljes betiltását fontolgatják, miközben sokan keményebb szankciókat követeltek Oroszország ukrajnai harci képességének gyengítésére.

Eközben az Európai Unió a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére használná fel. Németország tavaly államosította az orosz energiaipari óriás Gazprom egy korábbi részlegét.

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hozzátette, hogy ez a kezdeményezés tükrözi a nyugati kormányok hozzáállását az orosz vállalatok külföldi eszközeihez.

Putyin rendeletéről elmondta, hogy az nem foglalkozik tulajdonjogi kérdésekkel, és nem fosztja meg a tulajdonosokat vagyonuktól.

– fejtette ki Peszkov.

Forrás: Index; Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool//Gavriil Grigorov

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.