Pesti Srácok

Hetedszerre emelt kamatot az Európai Központi Bank

Hetedszerre emelt kamatot az Európai Központi Bank

Zsinórban a hetedik kamatdöntő ülésen szigorított az Európai Központi Bank (EKB), 25 bázisponttal emelve a kamatszintet. A döntés megegyezett az elemzői konszenzussal, amely 25 vagy 50 bázispontos emelést árazott a májusi ülésre. A lépést követően a jegybanki hitel kamata 3,75 százalék lett; az EKB lassított a kamatemelés eddigi tempóján.

Az euróövezetben az infláció 7 százalékra emelkedett áprilisban a márciusi 6,9 százalékról, miközben az euróövezet gazdasági növekedése gyakorlatilag stagnál, negyedéves összehasonlításban 0,1 százalékos bővülést regisztráltak. Az EKB márciusi előrejelzése szerint idén 5,3 százalékos, jövőre 2,9 százalékos inflációval számolnak, ami 2025-ben mérséklődik 2,1 százalékra – írja a Növekedés.hu. Éves összehasonlításban az euróövezeti GDP-bővülés 1,3 százalékra lassult a tavalyi negyedik negyedévi 1,8 százalékról. Az első negyedévben a GDP minden uniós tagállamban nőtt éves összehasonlításban, Németország kivételével, ahol 0,1 százalékkal csökkent.

PestiSracok facebook image

A bankok a kamatemelésekkel párhuzamosan visszafogták a hitelezésüket, és szigorítottak a hitelezési feltételeken – idézte a portál az EKB friss felmérését, amely szerint a magasabb kamatkörnyezet és a gazdasági növekedés lassulása miatta hitelek iránti igény is csökkent, főként a vállalatok részéről.

A munkanélküliségi arány ugyanakkor 6,5 százalékra mérséklődött, és a beszerzésimenedzser-indexek is némi javulást mutatnak a gazdasági kilátásokat illetően.

A kamatemelésnél az infláció és a gazdasági növekedés mellett az amerikai középbankok körül kialakult bizalmi válságnak az európai bankrendszerre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni, az egyes amerikai középbankokkal kapcsolatos félelmek ugyanis még nem oszlottak el. Az alacsonyabb energiaárak és a javuló kilátások miatt azonban az euróövezet gazdasági hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) az előző havihoz képest 0,1 ponttal 99,3 pontra nőtt áprilisban. A legnagyobb euróövezeti nemzetgazdaságok közül Spanyolországban 3,7 ponttal, Lengyelországban 1,1 ponttal, Németországban 0,8 ponttal, Olaszországban 0,3 ponttal emelkedett, míg Hollandiában 1,6 ponttal, Franciaországban pedig 4,2 ponttal csökkent áprilisban az ESI.

Forrás: Növekedés.hu; Fotó: MTI/EPA/Andre Pain

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!