Pesti Srácok

Csák János: Brüsszelben húzzák az időt, átvertek bennünket

Csák János: Brüsszelben húzzák az időt, átvertek bennünket

Egy jogtalan helyzet rabjai vagyunk – fogalmazott az uniós forrásokkal kapcsolatban a Mandinernek interjút adó Csák János. A kulturális és innovációs miniszter ugyanakkor kiemelte: „az, hogy az Európai Parlamentben és az Európai Unió egyéb szervezeteiben milyen magasra csavarták a minket érő kritikákat, rágalmazásokat és ócsárlásokat, éppen azt mutatja, hogy közel vagyunk a megállapodáshoz”.

Csák János a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy Magyarországon részben történelmi okok miatt, részben pedig az utóbbi évek kormányzati szándékából rengeteg pénz ment a kultúrába.

– hangsúlyozta, hozzátéve: rengeteg beruházás történt, jelentősen nőttek a jövedelmek a kulturális szférában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a finanszírozás tekintetében rendet kellett tenni, hiszen voltak átfedések, amelyeknek köszönhetően egyes produkciók akár öt helyről is kaphattak támogatást, míg mások semennyit. A miniszter szerint az arányosságot is szem előtt kell tartani, hiszen eddig az összes támogatás nagyjából 70 százaléka Budapestre ment. Csák János kitért arra is: a pénzügyi szférát is ösztönözni kell arra, hogy befektessen a művészetbe, ezért személyes céljának tekinti, hogy összehozza a művészeti és az üzleti köröket. Úgy vélte,

PestiSracok facebook image

Csák János az interjúban kiemelte:

A miniszter szólt a pedagógustársadalom és a kormány közötti, elhúzódó háborús helyzetről is, amely véleménye szerint egyáltalán nem magyar probléma. Mint kifejtette, a tanári pálya az embert rendkívül igénybe vevő szakma, de arról is nagy vita van ma a világban arról, hogy mi az a tudáskorpusz, amit el kell sajátítaniuk a gyerekeknek. Hangsúlyozta:

Ugyanakkor megjegyezte:

Csák János úgy vélte,

Megerősítette:

Csák János végezetül szólt arról is: három évtizedes jó barátság fűzi Böjte Csaba atyához. Ezzel kapcsolatban elmondta: a ferencesek földhözragadt emberek, akik ott segítenek, ahol problémát látnak. Kiemelte:

A teljes interjú itt olvasható.

Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.