Pesti Srácok

Olcsó munkaerő – Túlképzett a munkájához a Németországban élő munkaképes ukránok csaknem fele

Olcsó munkaerő – Túlképzett a munkájához a Németországban élő munkaképes ukránok csaknem fele

A Németországban tartózkodó munkaképes ukrán menekültek csaknem fele túlképzett a munkájához: mintegy 68 százalékuk egyetemi végzettséggel rendelkezik, további 16 százalékuknak pedig szakképzettsége van – szerepel a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit (BA) által csütörtökön kiadott tanulmányban.

A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet (IAB) tanulmánya szerint a munkaképes ukrán menekültek 18 százaléka folytatott kereső tevékenységet a megkérdezéskor; ez az arány egyéves tartózkodás után 28,1 százalékra emelkedett. Rengeteg ukrán települt át Németországba az Ukrajna elleni tavaly februári orosz inváziót követően. A foglalkoztatottak mindössze 39 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 36 százalékuk részmunkaidős, 18 százalékuk marginális – vagyis alacsony keresettel vagy rövid időtartamú – munkát végez, hét százalékuk pedig képzésekre jár vagy gyakornok – szerepel a tanulmányban. Az IAB adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott ukránok havi átlagkeresete 2550 euró (887 ezer forint), csaknem 1000 euróval kevesebb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott német állampolgárok havi átlagkeresete. A végzettség, a tapasztalat és a német nyelvtudás mind hozzájárultak a jobb munkaerőpiaci lehetőségekhez és a magasabb fizetéshez. A munkaképes korú ukránok túlnyomó többsége, nagyjából 80 százaléka nő, felüknek gyereke van. A gyerekek miatt több német családdal kerülnek kapcsolatba, és ez közvetlen módon megkönnyíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket is.

Az ukrán menekültekre nem vonatkozik foglalkoztatási tilalom Németországban, és menedékjogi procedúrákon sem kell keresztülmenniük, hanem jogosultak a német szociális törvények szerinti alapellátásra. A tanulmány egy 6 ezer fős reprezentatív felmérésen alapul, amelyet 18 és 64 év közötti, munkaképes korú ukrán menekültekkel végeztek, akik 2022 februárja óta élnek Németországban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.