Pesti Srácok

Őrtüzekkel emlékeztetnek vasárnap a székelyföldi autonómiaigényre

Őrtüzekkel emlékeztetnek vasárnap a székelyföldi autonómiaigényre

Őrtüzekkel emlékeztetnek vasárnap a székelyföldi autonómiaigényre több mint száz településen Székelyföld Autonómiájának Napján – közölte az MTI-vel Izsák Balázs, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

A szervezetnek eddig több mint száz település jelezte, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez, amelynek keretében össznemzeti imára is hívnak. A részt vevő települések melletti magaslatokon gyűjtött őrtüzeknél az SZNT kiáltványát is felolvassák. A székelyföldi helységek mellett erdélyi és magyarországi települések is csatlakoznak az őrtűzgyújtáshoz, jelezve szolidaritásukat a székelyföldi autonómiaigénnyel. Izsák Balázs emlékeztetett: 2015-ben gyújtottak először őrtüzeket azzal a céllal, hogy kijelöljék, láthatóvá tegyék Székelyföld határait, amelyek nagyjából nyelvi és kulturális határok is. A rá következő évben a helyi közösségek azt kérték, hogy Székelyföld-szerte gyúljanak ki a tüzek; azóta évente október utolsó vasárnapján megtartják Székelyföld Autonómiájának Napját.

Ez nagyjából egybeesik az SZNT megalakulásának évfordulójával, amely húsz éve, 2003. október 26-án jött létre.

Izsák Balázs emlékeztetett: az SZNT március 10-én Marosvásárhelyen évente megtartja a Székely Szabadság Napját, amikor a román kormány és törvényhozás, a nemzetközi közösségek felé közvetíti a székelyföldi autonómiaigényt.

PestiSracok facebook image

– mondta. Hangsúlyozta: ezek a "béke őrtüzei", az SZNT ugyanis a jog eszközével, békés úton akarja elérni Székelyföld autonómiáját. De benne van egyfajta szemrehányás is a nemzetközi közösség, az Európai Unió, az európai fórumok felé, mivel szerinte "méltatlanul kezelték" az SZNT által indított európai polgári kezdeményezést – tette hozzá.

Őrtűz ég az erdélyi Csíkszeredában. Október utolsó vasárnapja a Székelyföld autonómiájának napja. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2016-os felhívása alapján ezen a napon imákkal és őrtüzekkel emlékeztetnek arra, hogy a székelyek nem mondanak le jogos igényeikről. Fotó: MTI/Veres Nándor

Az SZNT elnöke szerint az európai intézményeknek világossá kellene tenniük, hogy másként viszonyulnak a békés törekvésekhez, mint az erőszakos megnyilvánulásokhoz, amelyek háborúkat idéznek elő. Emlékeztetett az Európa Tanács által elfogadott Gross-jelentésre, amely a konfliktusok megoldásának nevezi a területi autonómiát, és hozzátette, hogy volt, aki fenyegetésnek vette, amikor az SZNT erre hivatkozott.

– mondta Izsák Balázs. Az SZNT elnöke szerint ez "súlyos üzenet", ezért is kell évente meggyújtani a béke őrtüzeit, és jelezni, hogy az SZNT törekvése a jog útját követi, és a közös imával a keresztény hitre épít, az egész világon békét szorgalmaz.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.