Pesti Srácok

Nagyot csökkent a svédek körében a NATO-csatlakozás támogatottsága

Nagyot csökkent a svédek körében a NATO-csatlakozás támogatottsága

Egy felmérés szerint nagyot csökkent a svéd lakosság körében a NATO-csatlakozás támogatottsága. A TV4 csatorna készítette a reprezentatív kutatást, amelyből az derült ki, hogy a legutóbbi, júliusi felmérés alkalmával még a svédek 65 százaléka pozitívan nyilatkozott a svéd NATO-tagságról, addig novemberre ez az arány 57 százalékra csökkent - írja a Magyar Nemzet.

A csatlakozást egyértelműen ellenzők aránya csak kismértékben emelkedett, ugyanakkor a bizonytalanoké 17-ről 23 százalékra emelkedett. Szakemberek ezt egyértelműen a csatlakozási folyamat elhúzódásával magyarázzák.

A csatorna kérdésére Niklas Eklund, az Umeai Egyetem politológia professzora azt nyilatkozta, hogy az emberekben kérdésként merül fel, Finnországnak miért sikerült olyan gyorsan, a svédeknek pedig miért tart ennyi időbe. Az elhúzódás kapcsán sokan elgondolkodnak azon, megéri-e egyáltalán csatlakozni a szervezethez, vélekedett a professzor. A szakember azt is hozzátette, hogy a lakosság úgy érzékeli, az orosz–ukrán háború megtorpant, nem látják annyira veszélyesnek a kialakult helyzetet.

A lakosság támogatása a védelmi szövetséghez az ukrajnai háború kitörésekor növekedett nagyot, először akkor fordult át többségi támogatottságúvá a kérdés. Ugyanakkor a csatlakozásról nem tartottak népszavazást, az akkori szociáldemokrata kormány mindössze három hónap alatt készítette elő és adta be tavaly májusban a csatlakozási kérelmét a védelmi szövetség brüsszeli központjába.

PestiSracok facebook image

Mindeközben svéd hírportálok címlapon számoltak be arról, hogy Magyarország a következő héten nem tárgyalja a svéd NATO-ratifikáció ügyét, a hír forrásának pedig a Demokratikus Koalíció politikusát jelölik meg. Azaz a magyar politikus fontosnak tartotta a TT svéd hírügynökséggel közölni, hogy a ratifikáció kérdése nem szerepel a Magyar Országgyűlés következő heti napirendjén.

Magyarországon kívül Törökország nem hagyta még jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Az elmúlt héten ülésezett a török külügyi bizottság, hogy döntést hozzon a skandináv ország kérelméről, de egyelőre elhalasztották azt.

A hivatalos magyarázat szerint a kérdés „nem érett meg” a döntésre. A legutóbbi várakozások szerint november 27–28. lehetett volna az időpont – ekkor tartják Brüsszelben a NATO külügyminiszteri találkozót –, amikor a NATO-központban felhúzhatták volna a svéd zászlót a teljes jogú tagok zászlajai között. (Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstroemer)

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)