Pesti Srácok

Csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket

Csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket

Sürgősségi eljárással csütörtökön tárgyalja a román képviselőház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó autonómiatervezeteket. Szerdán a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ezek elutasítását szorgalmazta.

A házbizottság által jóváhagyott, a képviselőház honlapján szerdán közzétett napirend szerint az ülést kora délután hibrid formában tartják, azaz a nem jelen lévő parlamenti képviselők online csatlakozhatnak. A napirenden mindhárom autonómiatervezet szerepel, melyet december 20-án nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. Ezeket a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, Kulcsár-Terza József is támogatta, aki Zakariáshoz hasonlóan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján szerzett képviselői mandátumot.

Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki, és immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé. Marcel Ciolacu román miniszterelnök egy hete közösségi oldalán az autonómiatervezetek gyors elutasítását kérte a házelnöktől, így már a két ünnep között naprendre tűzték őket. A kormányfő bejegyzésében "toxikus kezdeményezésnek" minősítette a törvényjavaslatokat.

Hasonlóan fogalmazott szerdán közösségi oldalán Ciprian Serban, a PSD alsóházi frakcióvezetője is, "mérgezőnek és megosztónak" nevezve a tervezeteket. Hangsúlyozta: párttársaival szilárd meggyőződésük, hogy a Székelyföld autonómiájára vagy etnikai kritériumokon alapuló kulturális autonómiára irányuló törvényjavaslatoknak "nincs helyük egy demokratikus államban". Marius Budai PSD-s parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésében szintén az etnikai kritériumokon alapuló szegregáció ellen foglalt állást, kifejtve, hogy valamilyen módon mindegyik tervezet ezt szorgalmazza.

PestiSracok facebook image

Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke kifogásolta, hogy a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői a házbizottság szerdai ülésén nem támogatták, hogy a törvénytervezeteket sürgősségi eljárással tárgyalják. A PSD politikusa reményét fejezte ki, hogy egyik frakció sem fogja kampánycélra használni a csütörtöki ülést, és nem fog botrányt csapni. A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából "hallgatólagosan elfogadott" tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kátai Edit

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.