Pesti Srácok

Magyar-amerikai gazdasági kamara alakult Chicagóban a kétoldalú kereskedelem szélesítésére

Magyar-amerikai gazdasági kamara alakult Chicagóban a kétoldalú kereskedelem szélesítésére

Magyar-amerikai gazdasági kamara kezdte meg működését Chicagóban – jelentették be az Illinois állambeli nagyvárosban működő magyar főkonzulátuson csütörtökön.

Kovács Tamás főkonzul annak a várakozásának adott hangot, hogy a Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara – Chicago tevékenysége révén tovább bővülhetnek a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok. A gazdasági intézmény megalakulását bejelentő eseményen elhangzott, hogy a külpiacokon dolgozó magyar külgazdasági attaséi hálózat szélesítése, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium magyarországi háttérintézményeinek fejlesztése is hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb tőkebefektetőnek számítanak Magyarországon.

A Chicagóban tartott eseményen arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar diplomáciai intézmények bővítésén túl további ösztönzést jelent a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok szempontjából, hogy a főkonzulátushoz tartozó szövetségi államokban növekvő számú tiszteletbeli konzul tevékenykedik, és ez egészül ki a most megalakult új kereskedelmi kamara működésével. A nonprofit alapon működő Magyar-Amerikai Kereskedelmi Kamara – Chicago elnökévé választott Kovács-Sebestény Endre terveiről szólva azt emelte ki, hogy szeretné, ha a kamara olyan üzleti környezetet tudna létrehozni, ami lehetővé teszi mindkét ország gazdasági szereplőinek hatékony támogatását, ide értve a finanszírozást, a cégalapítást, a vállalati felvásárlást, valamint a kapcsolatépítést szolgáló események megszervezését. Hozzátette, hogy a Magyarországon kialakított támogató üzleti környezet változatlanul az egyik legfontosabb vonzerő az európai terjeszkedésben gondolkozó amerikai cégek számára, valamint gyorsan növekszik az exportképes magyar vállalatok, köztük startupok száma, amelyek megfelelő támogatás birtokában jó eséllyel tudnak a tengerentúli piacokon is versenyezni.

Kovács-Sebestyény Endre, a kamara elnöke jelenleg egy biztosítási és autóipari szektorban dolgozó chicagói székhelyű technológiai cég alelnöke. Munkáját két alelnök segíti: Szabados Béla korábbi világbajnok és többszörös olimpikon úszó, aki egy nagy amerikai bank középnyugati régiójának alelnöke, valamint Lassu Boldizsár, egy biztosítótárság vezetőségi tagja, a chicagói magyar kulturális élet meghatározó személyisége.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba (illusztráció)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.