Pesti Srácok

Brüsszel százmilliókat önt egy Soros-egyetem kasszájába

Brüsszel százmilliókat önt egy Soros-egyetem kasszájába

Sok százmillió forintot fordít Brüsszel egy erősen aktuálpolitikai jellegű, liberális kutatásra. A projektet a több százmillió forinttal megtámogatott Soros-egyetem vezeti, mindeközben a magyaroknak járó uniós források jórészét továbbra is visszatartják, írja a Mandiner.

„Lengyelország visszatérése a demokráciához – az új kormány előtt álló kihívások”, „Hogyan ásták alá a lengyel választások integritását”, „A korrupció és autokratizáció szankcionálásának (geo)politikája Magyarországon”. Ilyen és ehhez hasonló című, súlyosan egyoldalú és elfogult írásokkal találkozik az ember, ha átlapozza az uniós közpénzekből működtetett authlib.eu internetes oldal blogszekcióját.

Az említett honlap egy „Neo-Authoritarianisms in Europe and the Liberal Democratic Response (AUTHLIB)”, magyarul „Új tekintélyelvű rendszerek Európában és a liberális demokrata válasz” nevű projekt keretében működik, amit az egyszerűség kedvéért innentől AUTHLIB-ként tárgyalunk. A Mandiner cikke szerint az nehezen kimondható, tudományoskodó munkacímű, valójában erősen ideologikus kutatásokat az Európai Unió Horizon programjából finanszírozzák.

A 2022-től 2025 szeptemberéig zajló projektet több, mint 2,5 millió euróval, napi árfolyamon 964 millió forinttal támogatja Brüsszel.

PestiSracok facebook image

Az AUTHLIB-projekt középpontjában a Soros-egyetem áll. A CEU budapesti kampusza körülbelül 200 millió, míg a CEU GmbH további 93 millió forintot kap erre a projektre. A többi résztvevő szervezet/egyetem a következő összegekben részesül: Fondation Nationale Des Sciences Politiques (335.725 €), Univerzita Karlova (261.878 €), Scuola Normale Superiore (194.850 €), Universytet SWPS (429.252 €), The Transatlantic Foundation (240.655 €), Universitat Wien (290.716 €) és a University of Oxford, valamint a Charles University (utóbbi kettő nem kap az uniós forrásokból).

Az említett szervezetek közül érdemes kiemelni a Transatlantic Foundation-t, ami az amerikai German Marshall Fund európai és EU-ban bejegyzett ágát, melynek irodája Brüsszelben található. A German Marshall Fund az elmúlt évek során rengeteg pénzt, közel 1,4 millió dollárt, azaz közel félmilliárd forintot kapott az OSF-től.

Forrás: Open Society Foundations

A brüsszeli finanszírozású projektet megbízható balliberális káderekre bízták. Az egyik kulcsszereplő a honlap alapján Enyedi Zsolt, aki 2016 és 2020 között a Soros-egyetem rektorhelyettese volt. Szintén a CEU projektcsapatának tagjai között szerepel Michael Ignatieff, aki 2016 és 2021 között a Soros-egyetem rektora, még korábban, 2008-tól 2011-ig pedig a Kanadai Liberális Párt és a parlamenti ellenzék vezetője volt. Szintén a Soros-egyetemen dolgozik rektorhelyettesként Fodor Éva, akinek legutóbbi könyve az „Az Antiliberális Magyarország genderrezsimje” című mű. A Soros-egyetem a projekt honlapja alapján összesen 19 tagot delegál a kutatói csapatba.

A Mandiner rámutatott, hogy az AUTHLIB-projekt lebonyolítását egy háromfős tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai Staffan I. Lindberg, Mieke Verloo és Marlene Wind. Staffand I. Lindberg politológus jelenleg a Gothenburg Egyetemen működő V-Dem Institute igazgatója és professzora, az egyetem korábban többször is kapott támogatást Sorosék alapítványától. Mieke Verloo a holland Radboud University-n az összehasonlító politika és az egyenlőtlenségi ügyek professzora, továbbá a Bécsi Humántudományi Intézet (IWM) állandó munkatársa. Számos publikációja a Soros-egyetemen jelent meg.

Mindezt nehéz másként értelmezni, minthogy Brüsszel az uniós adófizetők pénzéből segíti a Soros-hálózatot a választási beavatkozásban. Korábban egyébként hasonló jelenségek voltak megfigyelhetők a dollármédia és a politikai aktivistacsoportok finanszírozása kapcsán is.

Emlékezetes, Alex Soros 2023 augusztusában arról írt a Politico nevű hírportálon, hogy „a hírek, amelyek szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros »elhagyja Európát«, félrevezetőek. Nem távozunk”. Úgy tűnik, hogy Sorosék hálózatának finanszírozását a 2024-es európai parlamenti választásokra ráfordulva több esetben Brüsszel vette át.

Forrás: Mandiner
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.