Több mint százan meghaltak az Iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál történt robbantásokban
Több mint száz ember életét vesztette, és 141-en megsebesültek szerdán az iráni Forradalmi Gárda néhai vezetőjének sírjánál történt robbantásokban az ország délkeleti részén fekvő Kermán város temetőjében. Egyelőre egyetlen csoport sem vállalta magára az iráni állami média által "terrorista" merényletnek nevezett támadást.
A két robbanás a 2020 januárjában amerikai dróntámadásban meghalt Kászim Szulejmáni vezérőrnagy halálának évfordulóján rendezett szertartáson történt
– közölte az iráni állami televízió szerdán. Egyelőre egyetlen csoport sem vállalta magára az iráni állami média által "terrorista" merényletnek nevezett, 103 halottat követelő támadást, amely az eddigi legsúlyosabb az Iszlám Köztársaság 45 éves történetében. Ahmad Vahídi iráni belügyminiszter az állami televíziónak elmondta, hogy az első bomba délután 3 óra körül robbant fel, a másik pedig mintegy 20 perccel később. Elmondása szerint a második robbanásban haltak és sebesültek meg a legtöbben. Az iráni belügyminiszter a robbantások ügyében "gyors és erőteljes" reakciót ígért. Az iráni vezetés csütörtökre országos gyásznapot hirdetett. A milicisták gyakran késleltetett robbanást alkalmaznak, hogy a helyszínre érkező mentőket vegyék célba, még több áldozatot okozva ezzel.
Az iráni Forradalmi Gárda egykori vezetőjének 2020-as temetésén tömegverekedés tört ki, és legalább 56 ember meghalt, több mint 200 pedig megsérült, miközben több ezren tolongtak a menetben. Az állami televízió híradásai alapján az ünnepségen irániak százai gyűltek össze, hogy megemlékezzenek Szulejmáni halálának évfordulójáról.
Terrortámadás volt?
Az al-Dzsazíra arab hírcsatorna helyszíni forrásokat idézve a terrorakciót valószínűsíti. Eddig állítólag több mint száz ember halt meg a robbantásban a gyászünnepség résztvevői közül. Mintegy 170 embert kellett kórházba vinni; sokan akkor sérültek meg, amikor a robbanást követő káoszban mindenki menekülni próbált a helyszínről. Nem sokkal a robbantások után már megszólaltak az iráni vezetés tagjai. Az igazságügyért felelős Holam-Hosszein Mohszeni-Edzsei közleményében azt állította, hogy
a beszivárgó ügynökök mind meglakolnak majd bűnös tettükért.
Egyben utasította az iráni igazságszolgáltatást, hogy minden erejükkel azon legyenek, hogy kézrekerítsék a támadókat. Az iráni belügyminiszter pedig, aki egyben az Iráni Forradalmi Gárda főparancsnoka, azt mondta, "idegen hatalmak pszichológiai hadviselést folytatnak Irán ellen", és kérte honfitársait: ne dőljenek be a spekulációknak és az álhíreknek. Amint konkrét információk lesznek a támadásról, a részletekről is beszámolnak majd. Eddig egyetlen csoport sem vállalta magára az iráni állami média által "terrorista" merényletnek nevezett támadást. Az iráni vezetés csütörtökre nemzeti gyásznapot rendelt el.
Kászim Szulejmáni volt az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsznak a vezetője, amely gyakorlatilag a teokratikus államban a hadsereg és a rendőrség mellett "betartatja" a vallási előírásokat, előkeríti azokat, akik bírálni merészelik, vagy esetleg nyilvánosan kritizálják a rendszert. A gárdán belüli kemény magnak tartott al-Kudsz vezetőjével 2020. január 3-án, Bagdadban Donald Trump parancsára amerikai drón végzett. Az amerikaiak szerint ő volt az az ember, aki a perzsa állam regionális stratégiáját kidolgozta. A tábornok halála után Irán – válaszul – rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, ahol amerikai katonák állomásoztak a nemzetközi dzsihádellenes szövetség keretében. Szulejmánit végül Kermán városának temetőjében helyezték örök nyugalomra. Sírjánál 2020 óta minden januárban több százan emlékeztek a katonai vezetőre. A mostani megemlékezést azonban vélhetőleg egy politikai indíttatású terrorakcióra használták. Mindez lehet üzenet az iráni vezetésnek is, amely egyre jobban benne van az Izrael-ellenes, külföldről indított proxytámadásokban.
Forrás: MTI, Index; Fotó: MTI/AP/Tasnim Hírügynökség
