Pesti Srácok

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Szükség van Közép-Európa hangjára

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Szükség van Közép-Európa hangjára

Napjainkban, amikor a világ számos országa háborús lázban ég, Magyarország számára a legfontosabb a béke – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön, Budapesten, miután megbeszélést folyatott a CEDC (Közép-európai Védelmi Együttműködés) védelmi minisztereivel.

A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország álláspontja világos, azonnali tűzszünetre és békére van szükség. Hozzátette: most, amikor az eszkaláció veszélye nő, különösen fontos, hogy ezt a szemléletet Magyarország minden fórumon képviselje. A CEDC-vel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a CEDC-ben résztvevő országoknak közös a történelme, közösek a gyökereik, a földrajzi helyzetük, ezért fontos, hogy egymással a lehető legnyíltabb és legőszintébb párbeszédet folytassák a régió kiemelt kérdéseiről. Hozzátette: Magyarország abban érdekelt, hogy a dialógus fennmaradjon, és a régió megtartsa meghatározó szerepét, amit a történelem során mindig betöltött.

– jegyezte meg.

PestiSracok facebook image

A 2010-ben létrejött CEDC célja, hogy hozzájáruljon a regionális biztonság megerősítéséhez. Az együttműködést Ausztria hívta életre, a CEDC-ben Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia vesz részt. Az évenkénti rotációban betöltött elnökséget ebben az évben Magyarország látja el.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a budapesti megbeszélésre 11 ország védelmi miniszterét hívták meg; a hat alapító mellett a nyugat-balkáni országok védelmi miniszterei is csatlakoznak a megbeszéléshez. A miniszter szerint a nyugat-balkáni országokat törékeny biztonság jellemzi, ezért fontos támogatni ezeknek az országoknak az európai integrációs törekvéseit. Emlékeztetett rá: Magyarország 20 éve tagja az Európai Uniónak és 25 éve a NATO-nak, így tudjuk, milyen nagy jelentősége van a tagságnak, annak, hogy ezek a nemzetközi szervezetek hozzájárulnak az ország biztonságához és prosperitásához.

– mondta. A miniszter felidézte: katonai missziók is jelen vannak a nyugat-balkáni országokban, így Koszovóban a NATO KFOR-missziója, Bosznia-Hercegovinában pedig az EU ALTHEA-missziója, amelynek parancsnokságát januártól Sticz László vezérőrnagy vette át. A miniszter szólt arról is, hogy tart a nyugat-balkáni országok katonai képzésére vonatkozó, Ausztria által kezdeményezett akadémia előkészítése, és ABV (atom, biológiai, vegyi) szenzorokkal rendelkező drónok fejlesztése.

A sajtótájékoztatón Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter hangsúlyozta: európai szinten kell támogatni a nyugat-balkáni országokat, mert az EU nem teljes a délkelet-európai országok nélkül. Gratulált Bosznia-Hercegovinának, hogy megkezdődhetett a csatlakozási tárgyalása az EU-val. Az osztrák védelmi miniszter kiemelte: Ausztria számára fontos a regionális együttműködés és a katonai-politikai párbeszéd, ez elengedhetetlen a sikerhez. Hozzátette: az európai béke érdekében az EU erős partner kell, hogy legyen a nyugat-balkáni országoknak.

A CEDC következő elnöki tisztségét jövőre Szlovákia fogja betölteni. Martin Vojtašovič szlovák védelmiminiszter-helyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt: nagyra értékelik a Visegrádi együttműködést (V4) és a CEDC-t, és abban érdekeltek, hogy az együttműködés folytatódjon.

– fogalmazott. Jelezte: támogatják a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a biztonság "több fronton" veszélyben van, ezért elengedhetetlen az elemzés, együttműködés, koordináció, információcsere, amire a CEDC lehetőséget teremt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.