Pesti Srácok

A második világháború óta tavaly volt a legmagasabb a fegyveres konfliktusok száma a világon

A második világháború óta tavaly volt a legmagasabb a fegyveres konfliktusok száma a világon

A fegyveres konfliktusok száma 1946 óta tavaly volt a legmagasabb a világon, annak ellenére, hogy az ilyen konfliktusok sújtotta államok száma csökkent - derült ki az oslói székhelyű Békekutató Intézet (PRIO) hétfőn közzétett jelentéséből.

Tavaly 59 konfliktust jegyeztek fel világszerte, ennek csaknem a fele (28) Afrikában volt. A konfliktusban lévő országok száma viszont csökkent, a 2022-es 39-ről 34-re. A jelentés szerint a harcok bizonyított halálos áldozatainak száma is a felére apadt, mintegy 122 ezerre. Siri Aas Rustad, a PRIO kutatója és a jelentés főszerkesztője, aki az 1946-2023 közötti időszak tendenciáit vizsgálta, azt írta: "A hidegháború vége óta soha nem volt ilyen magas az erőszak mértéke a világon". Hozzátette: "a számok arra utalnak, hogy a konfliktusok képe egyre összetettebbé vált, és egyre több harcoló fél tevékenykedik egyazon országon belül".

A PRIO szerint a konfliktusok számának növekedésért részben az Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten hálózatba szerveződött Iszlám Állam dzsihadista csoport felelős, de megjelentek más szervezetek, így az Iszlám és a Muszlimok Támogató Gyülekezete (Dzsamáa Nuszrat-ul-Iszlám va al-Muszlimín, (JNIM) is. Rustad véleménye szerint "ez a fejlemény egyre inkább megnehezíti az olyan szereplők, mint a humanitárius csoportok és a civil társadalmi szervezetek számára a cselekvést (...) és az emberek életének javítását". Afrika után a fegyveres konfliktusok által leginkább érintett régiók sorrendje Ázsia (17), a Közel-Kelet (10), Európa (3) és Amerika (1) volt.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium)

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)