Pesti Srácok

Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin

Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin

Idén új formában tért vissza a Libri Irodalmi Díj, amelyet tizenkét kategóriában osztottak ki, kizárólag a tavalyi eladási példányszámok, azaz a közönség körében való népszerűség alapján. Az elismerést mások mellett Karikó Katalin, Visky András, Orvos-Tóth Noémi és portálunk korábbi újságírója, Mező Gábor kapta; a gyerekirodalmi életműdíjas Marék Veronika lett.

– indokolta meg az átadón Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója, miért döntöttek a megújítás mellett. Hozzátette: az idei, Együtt olvasunk jelmondat sem véletlen. Azt szeretnék, ha a könyveken keresztül valódi közösségek kialakulását segíthetnék, éppen ezért annyira fontos, hogy az idén visszatért Libri irodalmi díj odaítélésében a korábbiaknál – amikor is ötfős zsűri döntött egy szakmai bizottság előválogatta tíz kötetből – jóval hangsúlyosabb szerepet kaptak az olvasók.

Az eladott példányszámok alapján a 2023-as év közönségkedvence Frei Tamás Puccs Moszkvában című regénye lett, az év szépirodalmi műveként Náray Tamás Barbara – A végzet című regényét ismerték el. Díjazták 2023 a határainkon túl legnépszerűbb könyvét és a tavalyi év legjobb tényirodalmi kötetét is; előbbi elismerésben Visky András Kitelepítés című regénye, utóbbiban Karikó Katalin Áttörések című életrajzi műve részesült. Az év történelmi tényirodalmi könyvei között Mező Gábor A kultúra megszállása című kötetét szerették a legjobban az olvasók, míg a számok alapján az elmúlt másfél évtized legsikeresebb könyve Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című bestsellere volt. A legolvasottabb debüt író díját Iglódi Csaba vehette át a harminc éven át készült Dreher-szimfónia regényéért, és Libri irodalmi emlékdíjat kapott Szőcs Géza. 2023 legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyveként Walter Isaacson Elon Musk-életrajzát nevezték meg.

PestiSracok facebook image

Forrás/Fotó: Mandiner

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.