Pesti Srácok

A román oktatási minisztériumhoz fordultak a szülők a Kolozs megyei magyar érettségizőket diszkrimináló eljárás miatt

A román oktatási minisztériumhoz fordultak a szülők a Kolozs megyei magyar érettségizőket diszkrimináló eljárás miatt

A román oktatási minisztériumhoz fordultak a Kolozs megyei magyar érettségiző diákok szülei, kérve a gyermekeiket a román írásbeli vizsgán ért diszkriminatív eljárás orvoslását - mondta el szerdán az MTI-nek Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDS) Kolozs megyei elnöke.

A Kolozs megyei magyar diákok szülei azt állítják, hogy gyerekeiket hátrányos megkülönböztetés érte az érettségi július elsején tartott román nyelv és irodalom vizsgán, mivel nem jelölték meg a dolgozataikat, jelezve, hogy magyar tannyelvű osztályokban tanulnak. A magyar végzősök román írásbeli dolgozatainak megjelölése azután vált szükségessé, hogy Romániában az idei érettségin digitálisan javítják a dolgozatokat, a javítótanárt a rendszer választja ki. Így a magyar diákok dolgozatai akár olyan javítótanárhoz is kerülhetnek, aki nem tanít magyar tagozaton, így nem tudja, hogy a magyar gyerekek nem bírják anyanyelvi szinten a román nyelvet, és lepontozhatja dolgozataikat. Az illetékesek szerint a tavaszi próbaérettségin épp emiatt születtek gyenge eredmények a magyar végzősök körében, és ezért merült fel megoldásként a megjelölés, hogy a magyar diákok dolgozatai magyar tagozaton tanító javítótanárhoz kerüljenek.

Kallós Zoltán, a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi oktatásért felelős államtitkára úgy nyilatkozott: a múlt heti eligazítás során, majd hétfőn, a vizsga kezdete előtt felkérte a megyei érettségiztető bizottságok vezetőit, tegyék lehetővé a magyar diákok dolgozatainak megjelölését. A legtöbb erdélyi megyében eleget tettek a kérésnek, de Kolozs megyében megtagadták, arra hivatkozva, hogy nem kaptak hivatalos utasítást erre. A megjelölést az államtitkár szerint nem kötelezi a törvény, de nem is tiltja. Több Kolozs megyei magyar iskola szülői szövetsége szerdán beadványban fordult a közép-erdélyi megye tanfelügyelőségéhez, kérve: tegye lehetővé a dolgozatok utólagos megjelölését. A tanfelügyelőségi találkozón megoldás helyett azt a választ kapták, hogy forduljanak az oktatási tárcához az ügyben - nyilatkozott a Krónikaonline.ro portálnak Király Attila, a kolozsvári Báthory István Gimnázium szülői szövetségének elnöke. Csoma Botond, aki az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökeként nyomon követi az ügyet, az MTI-nek úgy nyilatkozott: miután a tanfelügyelőségen azt mondták, hogy helyben már nem lehet orvosolni a kérdést, a javaslatnak eleget téve az átiratot a bukaresti szaktárcának is elküldték. A parlamenti képviselő szerint az RMDSZ eddig is próbált minisztériumi szinten eljárni.

PestiSracok facebook image

-mondta Csoma. Közölte, hogy már csak minisztériumi szinten lehet megoldást találni, de hogy milyen formában, azt egyelőre nem tudni Elmondta: a szaktárcához is továbbított beadványban kérik a dolgozatok utólagos megjelölését, valamint - amennyiben ezt már nem lehetséges - azt, hogy az óvás esetén a megjelöletlen dolgozatok magyar tagozaton tanító tanárhoz kerüljenek újrajavításra. A Kolozs megyei magyar szülők online petíciót is indítottak, melyet az oktatási tárcának és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) címeztek. Ebben diszkriminációval vádolják a Kolozs megyei vizsgabizottságokat és a helyzet sürgős megoldását kérik. A petíciót szerda estig ötszázan írták alá. A CNCD-hez fordult szerdán az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) nevű kolozsvári civil szervezet is. Közleménye szerint panaszában azt írja: a magyar tannyelvű érettségizők bizonyos csoportjait indokolatlan megkülönböztetés érte, hiszen a dolgozatok megjelölése kedvezőbb elbíráláshoz vezet a kisebbségi tannyelvű osztályokban tanuló diákok esetén, de relatív hátrányba hozza azokat a magyar diákokat, akiknek a dolgozatait nem jelölték meg.

-írják. Hozzáteszik: a vizsgalapok megjelölése nem a román és a magyar diákok közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezetett, "hanem a magyar és magyar diákok közötti indokolatlan, előnyös és hátrányos következményekkel járó megkülönböztetéshez", holott az ugyanolyan típusú és nyelvű oktatásban részt vevő diákoknak ugyanolyan módon kell vizsgázási lehetőséget biztosítani és dolgozataikat ugyanazon módszertan szerint kell javítani. Aláhúzzák: a szaktárca azzal tudná méltányosan orvosolni a helyzetet, ha a megjelöletlen vizsgalapok kapcsán benyújtott óvások elbírálásakor ezek a dolgozatok is ugyanazon eljárást élveznék, mint a korábban megjelöltek.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.