Pesti Srácok

Magasabb a részvétel, mint a francia választások első fordulójában - 1981 óta nem vettek részt parlamenti választásokon

Magasabb a részvétel, mint a francia választások első fordulójában - 1981 óta nem vettek részt parlamenti választásokon

A választásra jogosultak 26,63 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami csaknem egy százalékponttal magasabb az első fordulós részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium. Ilyen sokan 1981 óta nem vettek részt parlamenti választásokon a délelőtti órákban, akkor 28,3 százalékos volt a részvétel arány délig.

A száz megye ötödében délig meghaladta a 30 százalékot a részvételi arány, köztük a délkeleti Bouches-du-Rhone-ban is (34,59 százalék), ahol 13 választókörzetben élen végzett az első fordulóban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés. A részvételt illetően élen áll Correze megye is (33,88 százalék), ahol Francois Hollande volt szocialista államfő is indul a képviselői helyért. A párizsi régióban volt délelőtt a legalacsonyabb a választási kedv; a fővárosban a választók 22,03 százaléka járult délig az urnákhoz, míg a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis-ben alig 12,77 százalék szavazott.

Az előrejelzések szerint estig a választóknak több mint kétharmada fogja leadni a voksát.

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, így a több mint 49 millió választópolgárból 6 milliót nem érint a második forduló. Az első fordulóban 306 körzetben mind a három nagy politikai blokk - az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség - jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. A választás kimenetelét meghatározhatja a részvétel, ugyanis a körzetek kétharmadában a két forduló között visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, de a választók magatartása kiszámíthatatlan abból a szempontból, hogy hajlandók-e más párt jelöltjeire átszavazni, vagy inkább otthon maradnak.

PestiSracok facebook image

A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint bár az első fordulóhoz hasonlóan az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, és 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.

Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége, ami teljesen új politikai helyzetet teremthet Franciaországban.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.