Pesti Srácok

Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

A magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból, 85 százalékuk egyetért a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel - állapította meg a Szent István Intézet megrendelésére készült friss felmérés, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t.

Felhívták a figyelmet arra: augusztus elején jelent meg az a kormányrendelet, amely szeptembertől korlátozza az iskolákban a mobiltelefon-használatot. Hasonló intézkedéseket vezetett be korábban Anglia, Franciaország, Hollandia, Ausztrália, Görögország, Finnország, valamint a múlt év végén Svédország is, ahol az iskolákból lényegében kitiltották az okostelefonokat. A Nézőpont Intézet által ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás azt mérte fel, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel.

Négy kérdést tettek fel: mire használják a leggyakrabban a gyerekek az eszközt, mennyire jelent problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében, a válaszadók mit gondolnak arról, hogy 13 éves kortól csatlakozhat legálisan egy gyermek a közösségimédia-platformokhoz, és egyetértenek-e azzal, hogy ősztől az iskolákban a tanítási napokon nem lehet mobiltelefonokat használni, csak kizárólag oktatási céllal. A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont; 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást.

A válaszokból kiderült: Magyarországon alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorúaknak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettségűek és a 40-59 évesek látják a helyzetet, 70, illetve 69 százalékuk gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettségűek, illetve a budapestiek: 59, illetve 56 százalékuk gondolja ezt így. Ugyanakkor a legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma - írták.

PestiSracok facebook image

Annak szabályozását, hogy a gyerekek 13 éves kortól csatlakozhatnak legálisan a közösségimédia-platformokhoz, a többség túl enyhének tartja. Egyetlen kivétel akad: a fővárosiak 47 százaléka mondja azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők. A nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettségűek látnának a legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60 illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.

A felmérés szerint a magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. Budapesten a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, 75 százalékos, ami szintén magas arány. Jelentős azonban a szakadék a korosztályok között. A 18-39 éveseknek ugyanis kevesebb mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40-59 éves, illetve a 60 feletti korosztályok 70, illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést.

- áll a közleményben.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.