Pesti Srácok

Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

Egy felmérés szerint a magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból

A magyarok túlnyomó többsége támogatja az okostelefonok kitiltását az iskolákból, 85 százalékuk egyetért a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel - állapította meg a Szent István Intézet megrendelésére készült friss felmérés, amelynek eredményéről szerdán tájékoztatták az MTI-t.

Felhívták a figyelmet arra: augusztus elején jelent meg az a kormányrendelet, amely szeptembertől korlátozza az iskolákban a mobiltelefon-használatot. Hasonló intézkedéseket vezetett be korábban Anglia, Franciaország, Hollandia, Ausztrália, Görögország, Finnország, valamint a múlt év végén Svédország is, ahol az iskolákból lényegében kitiltották az okostelefonokat. A Nézőpont Intézet által ezer ember megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás azt mérte fel, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel.

Négy kérdést tettek fel: mire használják a leggyakrabban a gyerekek az eszközt, mennyire jelent problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében, a válaszadók mit gondolnak arról, hogy 13 éves kortól csatlakozhat legálisan egy gyermek a közösségimédia-platformokhoz, és egyetértenek-e azzal, hogy ősztől az iskolákban a tanítási napokon nem lehet mobiltelefonokat használni, csak kizárólag oktatási céllal. A válaszadók 65 százaléka szerint elsősorban szórakozásra használják a gyerekek az okostelefont; 21 százalék jelölte meg az információszerzést, 9 százalék a kapcsolattartást.

A válaszokból kiderült: Magyarországon alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorúaknak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettségűek és a 40-59 évesek látják a helyzetet, 70, illetve 69 százalékuk gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettségűek, illetve a budapestiek: 59, illetve 56 százalékuk gondolja ezt így. Ugyanakkor a legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma - írták.

PestiSracok facebook image

Annak szabályozását, hogy a gyerekek 13 éves kortól csatlakozhatnak legálisan a közösségimédia-platformokhoz, a többség túl enyhének tartja. Egyetlen kivétel akad: a fővárosiak 47 százaléka mondja azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők. A nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettségűek látnának a legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60 illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.

A felmérés szerint a magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. Budapesten a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, 75 százalékos, ami szintén magas arány. Jelentős azonban a szakadék a korosztályok között. A 18-39 éveseknek ugyanis kevesebb mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40-59 éves, illetve a 60 feletti korosztályok 70, illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést.

- áll a közleményben.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Andrej Cukic)

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)