Pesti Srácok

NGM: az állam jó áron jut új, modern és fenntartható irodakomplexumokhoz, a beruházás hozzájárul a zöldpolitikai célok teljesítéséhez is

NGM: az állam jó áron jut új, modern és fenntartható irodakomplexumokhoz, a beruházás hozzájárul a zöldpolitikai célok teljesítéséhez is

A sajtóban megjelent félrevezető és egyoldalú híresztelésekkel ellentétben a Magyar Állam a piaci árakhoz képest kedvezőbb áron jut a 21. századi igényeknek megfelelő, modern irodakomplexumokhoz, minden esetben betartva a felelős gazdálkodás alaptörvényi és törvényi kritériumait is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Dürer Irodaház, a Zugló Városközpont Irodaház, valamint a Budapart Irodaház esetében az átlagos négyzetméterár nettó 1 785 878 forint. A vásárlás előtt áttekintették a budapesti irodapiacot az ár, a lokáció és a zöld, energiahatékonysági szempontok szerint. Ennek alapján megállapítható, hogy az átlagár alacsonyabb, mint a piaci ár, ráadásul az irodakomplexumok jobb lokációval, energiahatékonyabb működéssel rendelkeznek, mint a piacon elérhető és a kormányzati igényeket nem kielégítő alternatívák.

Kiemelték, hogy ez már önmagában nézve is kifejezetten előnyös árnak minősül a fővárosi piacon. Ugyanakkor a három irodakomplexum az alapvető irodai műszaki felszereltséghez képest jelentős többlettartalommal rendelkezik annak érdekében, hogy az állami feladatokra vonatkozó szigorú biztonsági és üzemeltetési előírásokat képes legyen kielégíteni. Ez többek közt magasabb fokú és különleges biztonságtechnikai felszereltséget és IT rendszereket vagy például a titkos ügyiratok kezeléséhez alkalmas infrastruktúrát jelent.

Megállapítható, hogy jelenleg a piacon nincs a három irodakomplexum jellemzőit magába foglaló irodaház kínálat, jellemzően régebbi építésű épületek elérhetők, amelyek a most épülő ultramodern állami irodaházakhoz képest általában korszerűtlenebb kialakítással, alacsonyabb energetikai besorolással és magasabb fenntartási költséggel rendelkeznek. Mindezen ingatlanok emellett döntően hasonló vagy magasabb négyzetméterárral rendelkeznek, mint a most épülő újak, miközben elhelyezkedésük is kedvezőtlenebb, ráadásul az állami működés már említett különleges biztonsági feltételeinek csak jelentős beruházásokat követően tudnának ezek az ingatlanok megfelelni.

PestiSracok facebook image

Energiahatékonyabbak ezek az épületek

A kormány célja az új irodakomplexumok megvásárlásával, hogy hatékonyabb működést és olcsóbb fenntartási költségeket érjen el, mivel az érintett szervezetek által jelenleg használt épületek többségében szerkezetileg és gépészetileg is elavultak. A korszerűtlen szigetelés és a nem kellően hatékony fűtési- és hűtési rendszerek miatt rendkívül magasak az energiaköltségek és drága az intézmények fenntartása. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanoknál állandó a felújítási kényszer, amely tovább drágítja az állam működését.

A költözés következtében csökken és rendszerszinten is alacsonyabbá válik a rezsiköltség, biztonságosabban és olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak. A három irodakomplexumban összesen több mint 300 ezer négyzetméter területen jönnek létre munkahelyek, amelyekben mintegy 30 állami, a kormány irányítása alatt álló szervezetet és állami tulajdonú gazdasági társaságot helyeznek el, az érintett szervezeti létszám közel 20 ezer. Ennek következtében jelentős ingatlanállomány szabadul fel Budapest belvárosában, amely egyrészt oldja a túlzott központi kerületi kormányzati koncentrációt, továbbá kiváló hasznosítási lehetőségekkel rendelkezik, ami szintén javítja a projekt megtérülését.

Összességében elmondható, hogy ez a beruházás jelentősen könnyíti majd a költségvetés működési kiadásait, mindezt úgy, hogy érdemben hozzájárul majd a kormányzat fenntarthatósági, zöld, azaz klímapolitikai vállalásainak eléréséhez is - hangsúlyozta közleményében az NGM.

Forrás: MTI, fotó: Portfolo.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.