Pesti Srácok

Duda szerint a két ország kapcsolatának jót tenne, ha Ukrajna szembenézne náci múltjával

Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond a Krynica Forum nevű nemzetközi konferencián a délkelet-lengyelországi Krynica-Zdrójban 2024. szeptember 19-én.
Fotó: MTI/EPA-PAP/Lukasz Gagulski

Kijevnek is érdekében áll a lengyel-ukrán megegyezés a két ország között fennálló vitás, a történelmet is érintő kérdésekben – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak New Yorkban nyilatkozva.

Az ENSZ közgyűlésének csúcsszintű vitájában részt vevő Andrzej Duda a lengyel-ukrán kapcsolatokra, ezen belül az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlásra vonatkozó kérdésre elmondta: az előző, a Jog és Igazságosság vezette lengyel kormány idején arra törekedett, hogy „lehetőleg ne teremtsen feszültségi pontokat” Varsó és Kijev között. Hozzátette:

Andrzej Duda aláhúzta:

PestiSracok facebook image

Úgy ítélte meg: az ukránok „nagyon sok problémával küzdenek, amelyek saját második világháborús múltjukat érintik”. „Ez nemcsak a volhíniai mészárlás kérdése” – folytatta, és hozzáfűzte:

A Polsat News műsorvezetője arról is kérdezte Andrzej Dudát, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette: a volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU). Az, hogy Ukrajna ne legyen az EU-tagja, „egyik oka volt annak, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) az ukrajnai agresszióról döntött” – válaszolt Duda. Aki Ukrajna EU-csatlakozásának akadályozásáról beszél, az „felvállalja Vlagyimir Putyin politikáját” – jelentette ki. Hozzáfűzte: nem tudja, hogy ezt akarja-e a jelenlegi lengyel kormány. A szóban forgó történelmi kérdések az ukránok számára is nehezek, hiszen „éveken át elhallgatták őket”, a Szovjetunióban „nem beszéltek a volhíniai mészárlásról” – állapította meg a lengyel elnök.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!