Pesti Srácok

Duda szerint a két ország kapcsolatának jót tenne, ha Ukrajna szembenézne náci múltjával

Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond a Krynica Forum nevű nemzetközi konferencián a délkelet-lengyelországi Krynica-Zdrójban 2024. szeptember 19-én.
Fotó: MTI/EPA-PAP/Lukasz Gagulski

Kijevnek is érdekében áll a lengyel-ukrán megegyezés a két ország között fennálló vitás, a történelmet is érintő kérdésekben – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak New Yorkban nyilatkozva.

Az ENSZ közgyűlésének csúcsszintű vitájában részt vevő Andrzej Duda a lengyel-ukrán kapcsolatokra, ezen belül az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlásra vonatkozó kérdésre elmondta: az előző, a Jog és Igazságosság vezette lengyel kormány idején arra törekedett, hogy „lehetőleg ne teremtsen feszültségi pontokat” Varsó és Kijev között. Hozzátette:

Andrzej Duda aláhúzta:

PestiSracok facebook image

Úgy ítélte meg: az ukránok „nagyon sok problémával küzdenek, amelyek saját második világháborús múltjukat érintik”. „Ez nemcsak a volhíniai mészárlás kérdése” – folytatta, és hozzáfűzte:

A Polsat News műsorvezetője arról is kérdezte Andrzej Dudát, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter augusztus végén kijelentette: a volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU). Az, hogy Ukrajna ne legyen az EU-tagja, „egyik oka volt annak, hogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) az ukrajnai agresszióról döntött” – válaszolt Duda. Aki Ukrajna EU-csatlakozásának akadályozásáról beszél, az „felvállalja Vlagyimir Putyin politikáját” – jelentette ki. Hozzáfűzte: nem tudja, hogy ezt akarja-e a jelenlegi lengyel kormány. A szóban forgó történelmi kérdések az ukránok számára is nehezek, hiszen „éveken át elhallgatták őket”, a Szovjetunióban „nem beszéltek a volhíniai mészárlásról” – állapította meg a lengyel elnök.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.