Pesti Srácok

Vlagyimir Putyin: a BRICS-nek közös befektetési platformra és gabonatőzsdére van szüksége

Vlagyimir Putyin: a BRICS-nek közös befektetési platformra és gabonatőzsdére van szüksége

Közös befektetési platform és gabonatőzsde létrehozására tett javaslatot szerdán, a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójának második napján Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia a tagja. A BRICS soros orosz elnöksége nevében, házigazdai minőségében felszólaló Putyin szerint a befektetési platformra azért van szükség, hogy maximalizálni lehessen a BRICS-gazdaságok potenciálját, és ki lehessen használni a globális gazdasági növekedés előnyeit.

– mondta. Putyin arról is szólt, hogy az általa létrehozni javasolt BRICS-gabonatőzsdéből idővel teljes körű árutőzsdét lehetne kialakítani. Az orosz elnök azt mondta, hogy a gabonatőzsde megkönnyítené "a termékek és nyersanyagok tisztességes és kiszámítható ármutatóinak kialakítását", és lehetővé tenné "a nemzeti piacok védelmét a negatív külső beavatkozástól, a spekulációtól és a termékek mesterséges hiányának előidézésére irányuló kísérletektől".

PestiSracok facebook image

Putyin azt is hangoztatta, hogy a BRICS-országok az egyenlőség, a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet mellett állnak ki, felelősek a világ civilizációjának sorsáért, és pozitív hatással vannak a világ stabil és biztonságos légkörének megteremtésére. Hszi Csin-ping kínai elnök egyebek között arról beszélt, hogy meg kell akadályozni az ukrajnai konfliktus továbbterjedését és eszkalálódását.

– mondta Hszi, hozzátéve: ennek "célja, hogy egyesítse a meghatározó hangokat a béke érdekében". A csúcson elfogadott zárónyilatkozatban a résztvevők az együttműködés és a stratégiai partnerség kiterjesztését ígérték, és méltatták a nemzeti fizetőeszközök használatát a tömörülés tagjai, illetve kereskedelmi partnereik között. Putyin közölte, hogy a nyilatkozatot közös dokumentumként eljuttatják az ENSZ-hez. A nyilatkozatban kitértek arra, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban nemzeti álláspontok léteznek.

A BRICS-vezetők említést tettek a közvetítésre és a jószolgálati tevékenységre vonatkozó javaslatokról "a konfliktus békés megoldásának párbeszéd és diplomácia útján történő biztosítása érdekében". A dokumentum egyebek mellett a globális és regionális biztonság érdekében történő együttműködésről, a BRICS-országok pénzügyi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről, a humanitárius csereprogramok bővítéséről szól. A szövetség tagjai egyebek között szót ejtettek az "illegális szankcióknak" a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatásáról, valamint az erőszak és a fegyveres konfliktusok terjedéséről.

Jurij Usakov, az orosz elnöki külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a BRICS-ben megállapodtak a csoport leendő új tagjaira vonatkozó kritériumokról. Megegyeztek egy 13 állam nevét tartalmazó bővítési listáról is. Ezek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert előbb meg kívánják velük beszélni, hogy hajlandóak-e teljes jogú taggá válni, avagy más formáját választják az együttműködésnek. Putyin, aki mások mellett iráni, venezuelai és török hivatali partnerével folytatott szerdán megbeszélést, közölte: a globális Dél és Kelet több mint 30 országa fejezte ki azon szándékát, hogy erősítse kapcsolatait a csoportosulással.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádióban az António Guterres ENSZ-főtitkárnak a BRICS-csúcstalálkozón való részvétele miatt megfogalmazott kijevi bírálatokra reagálva – amelyekben egyebek között szóvá tették, hogy a tisztségviselő nem jelent meg az ukrajnai rendezési konferencián – rámutatott: az ukrán vezetés nem jogosult senkinek sem betiltani a gyülekezést, a világszervezet apparátusának pedig azt, hogy eleget tegyen a kazanyi meghívásnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.