Pesti Srácok

Míg a jobboldali politikusokat kergetik, virágzik a drogkereskedelem a közösségi médiában

Míg a jobboldali politikusokat kergetik, virágzik a drogkereskedelem a közösségi médiában

Az online kábítószer-kereskedelem kiemelt figyelmet kap a hatóságok részéről, különösen a darknet piacainak megjelenése óta, ahol a kábítószer vásárlás és eladás egyaránt lehetséges, minimális lebukási kockázattal– olvasható a Drogkutató Intézet (DKI) elemzésében. Az illegális piacok mostanra a közösségi média leleményes kihasználásával bővültek, tovább növelve a kereskedelem lehetőségeit. A social média platformok eközben a nekik nem tetsző átlagemberek és/vagy politikusok vegzálásával vannak elfoglalva.

A DKI írása szerint a bűnüldöző szervek régóta foglalkoznak azzal, hogy a darknet – az internet szabályozatlan, ellenőrizetlen része – az illegális kábítószerek, tiltott áruk és szolgáltatások közvetlen értékesítésének egyik legfőbb forrásává vált. A több országokat is összekötő bűnüldözési akciók, melyek során a darknet szolgáltatóinak egyidejű felszámolására törekszenek, mára rutinná váltak. A tiltott áruk közösségi médiában történő értékesítése ugyanakkor rejtett módon, a szemünk előtt zajlik. A kábítószer-kereskedelem az Internet nyilvános, bárki által hozzáférhető területén is elterjedt, ahol egyre több új pszichoaktív anyag (NPS) és gyógyszeripari termék cserél gazdát.

A jelentés szerint az Instagram jelenleg a vezető platform a kábítószerek fogyasztóknak történő közvetlen értékesítésében, míg a Facebook a második helyen áll. Ezek a platformok egyfajta félútként szolgálnak az utcai piac és a darknet között. A hibrid piacokon olyan drogvásárlásokat értünk, amelyek részben online zajlanak, de ami fontos, hogy a drogok és a pénz cseréje céljából történő találkozáskor fizikai helyszínt is tartalmaznak. A közösségi média alatt azokat a platformokat értjük, amelyek széles körben elérhetők, és nagyszámú felhasználó számára biztosítanak szabad hozzáférést. Ezen a szinten könnyű a profilok létrehozása, melyek sokszor anonimak és nem visszavezethetőek tényleges személyekhez. Az általuk feltöltött tartalmak elérhetőek és kereshetőek a többi felhasználó számára. A hibrid piacokon olyan drogvásárlásokról van szó, amelyek részben online zajlanak, de ami lényeges, hogy a drogok és a pénz cseréjéhez fizikai találkozók is szükségesek. A közösségi média alatt pedig a széles körben használt, korlátlan hozzáférést biztosító platformokat értjük, ahol könnyedén létrehozhatók profilok, és a felhasználók, illetve azok tartalmai mások számára elérhetők és kereshetők. E meghatározás szerint ebben a tanulmányban kizárjuk a titkosított vagy nem nyilvános platformokat, mint a Wickr Me, a Signal és a Telegram, valamint a telefonalapú piacokat– olvasható az elemzésben.

A DKI szerint minden közösségi médiavállalat tisztában van azzal a kockázattal, hogy a szervezett bűnözés megtelepedhet az oldalaikon. Emellett azzal is, hogy az erőszak és a bűncselekmények népszerűsítése sérti a felhasználási feltételeiket. A tartalommoderátorok nagyon leterheltek, így a videókat és bejegyzéseket nem minden esetben tudják azonnal eltávolítani. Sokszor ez akkor sem történik meg, ha a nem megfelelő tartalmakat és drogkereskedelmet folytató csoportokat feljelentés is éri.

–fogalmaznak az írásban.

Egy egyszerű keresés a potenciális vásárlót olyan oldalakra terelheti, ahol kábítószer termékek találhatók, melyek gyakran szintetikusak. A kábítószer-használatról szóló közösségi médiafelvételek aggodalomra adnak okot, mivel a fiatalok körében növekedés tapasztalható a tiltott szerek vásárlása iránti érdeklődést illetően. Az elmúlt években egyre több médiabeszámoló tárta fel, hogy a közösségi médiában zajló drogkereskedelem hogyan vezet a drogfogyasztás veszélyének való kitettségtől a tényleges használatig. A közösségi média drogkereskedelme potenciálisan elérhetővé teszi a drogokat olyan fiatalok széles csoportjai számára is, akik korábban nem kerültek kapcsolatba velük. Emellett a széles körben elérhető drogok választéka arra csábíthatja a felhasználókat, hogy egyetlen szer használatáról áttérjenek többféle drog fogyasztására – ez egy olyan jelenség, amelyet a darknet piacokon is megfigyeltek (Barratt és mtsai, 2016). Dániában, Svédországban és Izlandon is magas szintű kábítószerkereskedelmet mutattak ki olyan nyílt közösségi média platformokon, mint a Facebook és az Instagram.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó:

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.